A mesterséges intelligencia helyett a biotechnológia menthet meg minket a koronavírustól
Mindenki a futurisztikus AI-tól várta a segítséget, azonban az olcsó genetikai szekvenálás és a gyorstesztek innovációi hozták meg az eredményeket.
Mindenki a futurisztikus AI-tól várta a segítséget, azonban az olcsó genetikai szekvenálás és a gyorstesztek innovációi hozták meg az eredményeket.
Ha szeretnénk látni, mekkora fejlődésen ment keresztül az orvostudomány, azon belül is a biotechnológia, akkor nem kell a koronavírusnál messzebbre mennünk. A 21. század elején megjelent Sars vírus genetikai információinak megállapításához hosszú hónapra volt szükségük a kutatóknak, míg a Sars-CoV-2-t pár hónap alatt azonosították.
Azóta olyan polimeráz láncreakció alapú rt-PCR teszteket fejlesztettek ki, amelyek 15 percen belül meg tudják állapítani a betegről, hogy hordozza-e a COVID-19 kórokozóját vagy sem.
A fizikai javaink 60%-át a biotechnológiai megoldásoknak köszönhetően tudtuk előállítani. Az 1990-ben elindított, 3 milliárd dollárba kerülő, 13 évig tartó Humán Genom Projekt csak a kezdetnek bizonyult egy jóval szerteágazóbb program megvalósulása felé.
A program végeztével a genomok szekvenálása árban jelentősen csökkent – ez pedig nem a számítógépes egységekre kiadott költségek apadására vezethető vissza. A DNS-szekvenálás felgyorsulása egyszerűen a biotechnológia rohamos tempóban történő modernizációjának a következménye.
A molekuláris technológiákkal szimulálni tudjuk és jobban megérthetjük a biológiai folyamatokat sokkal kisebb skálában, amelynek hála a szakemberek képesek megtervezni a fertőző sejteket, ezáltal megelőzhetőek a járványok – ez például az úgynevezett CRISPR alapja. Ugyanezzel a módszerrel innovatív anyagokat, mint például biotextíliákat vagy húsokat lehet készíteni, de a bioszámítógépek és a különféle automatizált rendszerekkel kapcsolatos procedúrákat is támogatni lehet – így állítják elő például a legfejlettebb művégtagokat és protéziseket.
Az elkövetkező 10-20 évben a McKinsey Global Institute kutatócsapatának elemzése szerint soha nem látott előrelépéseket tapasztalhatunk a biotechnológiában, amelynek következtében a laboratóriumban használt eszközök és alapanyagok költsége szignifikáns módon csökkenni fog.
A mezőgazdaságban új lehetőségek nyílnak meg az állatok etetése és a fermentációs folyamatok, a növények géntechnológiája terén, amellyel csillapítható lesz az éhezés mértéke az érzékenyen érintett régiókban. Erre a laboratóriumban előállított hús is jó példa lehet, amit sokkal olcsóbban tudnak majd elkészíteni a tudósok.
Az orvosi diagnosztikában és a nyilvánosság számára bármikor elérhető tesztek szintén kulcsszerepet fognak játszani, elég csak kiindulni a jelenlegi helyzetből, amit a koronavírus-járvány idézett elő. A jövő gyógyszerei és kezelései személyre szabhatóak lesznek attól függően, hogy az adott személynek milyen a mikrobiómája és éppen milyen meglévő betegségekkel rendelkezik.
Új kémiai anyagok szintetizálása sem lehetetlen, amellyel csökkenthetővé válik a környezetszennyezés mértéke. A bioanyagok felhasználása a mindennapi életünkben üzemanyagként vagy egyéb területeken a megújuló energiaforrások felé terelhetik az embereket.
A bioprotézisek és a génterápián kívül egy csomó más kezelési módszer is elérhetővé válhat. A biotechnológia hozzájárulhat a vakcinák és a gyógyszerek gyorsabb és hatékonyabb fejlesztéséhez, ezért pozitív irányba eltolható az emberek várható élettartama akár 4-5 évvel. A pandémia meglepő módon felgyorsította ezeket az innovációs folyamatokat, így már a közeljövőben tapasztalhatjuk az orvostudomány felvirágzását.
Bár mindenki a mesterséges intelligenciára és a számítógépek rohamos fejlődésére fókuszál, közben a biotechnológia menti meg az emberiséget a súlyosabb katasztrófáktól. Hozzá kell tennünk azonban, hogy az innovációknak is van egy küszöbe, amit ha elérnek a tudósok, sajnos nehéz lesz rajta túllendülniük.
A bioreguláció és a technológia fejlődés kéz a kézben járnak, az új készítményeket pedig az állati mintavételezések után egy idővel embereken is tesztelni kell, ami sokszor morális és etikai kérdéseket vet fel. Ha netalán problémákba ütköznének a kutatók és sikertelennek bizonyulna egy szer, akkor annak tragikus következményei lehetnek, amellyel sajnos számolniuk kell majd.
