A híroldal diszkriminatív online álláshirdetéseket talált olyan vállalatoknál, amelyek iPhone-ok, iPadek és AirPodok alkatrészeit, például áramköri lapokat, iPhone-üvegeket, adatkábeleket és kameraobjektíveket gyártanak. A Foxconn Technology egyike azoknak a cégeknek, amelyek hirdetései között találtak kirekesztő megfogalmazást az álláshirdetésekben.

Az iPhone-üvegeket gyártó Biel Crystal cég egyik áprilisi álláshirdetése például így szólt: „Tibetből vagy Hszincsiang régióból származó tibetiek, ujgurok, hujok, jik, tunghsziangok jelentkezése nem elfogadható” – áll a jelentésben. Egy másik, az iPhone-alkatrészeket gyártó Cathay Tat Ming cégtől származó levélben az állt, hogy csak „az étrendi korlátozások nélküli kisebbségeket fogadják (az ujgurokat nem)”.

Az Apple nagymértékben támaszkodik kínai beszállítói láncára, és a The Information beszámolója szerint a diszkriminatív álláshirdetéseket közzétevő több mint 30 Apple-beszállító együttesen több mint 1 millió embert foglalkoztat. Az outlet azt is megjegyezte, hogy azáltal, hogy a gyártást Kínában működő beszállítókhoz szervezi ki, az Apple számára nehézséget jelent a vállalati etikai kódex esetleges megsértésének ellenőrzése.

A hír azután érkezett, hogy az outlet korábban arról számolt be, hogy néhány Apple-beszállítót kapcsolatba hoztak az ujgur muszlimok és más, a Hszincsiang régióból származó kisebbségi csoportok feltételezett kényszermunkájával. Az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet 2020. márciusi jelentése szintén kapcsolatot talált az Apple beszállítói és az ujgur kényszermunka között.

Az Apple régóta tagadja, hogy beszállítói ujgur kényszermunkát alkalmaznának, miközben a Human Rights Watch becslése szerint 1 millió ujgur muszlimot üldöznek Kínában. Az ország internálótáborokban tartja fogva a marginalizált közösséget, és arra kényszeríti őket, hogy feladják kultúrájukat a kínai szokások, például a mandarin nyelv miatt.

Kína visszautasította a táborok jellemzését, azt állítva, hogy azok „átnevelési” célokat szolgálnak. A kormánypárt az ujgur muszlimokat terroristáknak és vallási szélsőségeseknek titulálta. Ha az ujgurok nem hajlandók részt venni a munkatáborokban, börtönbe kerülnek. A táborokban alkalmazott kínzásokról szóló jelentések már napvilágot láttak, egy nő például azt állította, hogy tanúja volt egy csoportos nemi erőszaknak és a foglyokon végzett orvosi kísérleteknek, miközben kínai propagandát tanított a táborokban. A kormányt azzal is vádolják, hogy sterilizálta az ujgur nőket.

Nemzetközi emberi jogi aktivisták és a világ országai elítélték Kína intézkedéseit. A Human Rights Watch áprilisban azt mondta, hogy Kína „emberiség elleni bűnöket” követ el az ujguroknak fenntartott börtönközpontok révén. Joe Biden elnök a hónap elején kibővítette azt a végrehajtási rendeletet, amely megtiltotta az amerikai befektetéseket néhány olyan kínai vállalatba, amelyek megfigyelési technológiájukat ujgur muszlimok ellen használják.