Fél adag oltóanyaggal lehet enyhíteni a vérrögösödésen AstraZeneca-vakcina esetében

Az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálatai során kiderült, hogy az AstraZeneca-vakcinák esetében nem lehet kizárni a kapcsolatot az oltás és a vérrögösödés között.

Ahogyan egyértelműbbe válik a kapcsolat, még mindig a nagyon ritka mellékhatások közé sorolható a vérrögösödés, ennek ellenére azon vannak a tudósok, hogy megfejtsék a mechanizmus mibenlétét és kialakulásának feltételeit. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

A 24.hu elemzéséből kiderült, hogy összesen két tanulmány is foglalkozott már a témával, az egyik német és osztrák, a másik pedig norvég eseteket mutatott be. Mindkét kutatócsapat nem megszokott antitesteket talált az érintettek szervezetében, ami arra utal, hogy éppen ezek az ellenanyagok idézték elő az immunrendszerből a vérrögképződést.

Andreas Greinacher és kollégái egy új lehetséges mechanizmust tártak fel, melyet immuntrombocitopéniának neveztek el. Dózisonként körülbelül 50 milliárd vírusrészecske közül néhány széteshet, ezekből kikerülhet a DNS, és mivel negatív töltésű, ezért könnyedén kapcsolódhat az egyik pozitív töltésű kémiai komplexhez, így egy nagyobb molekula jön létre, ami ugyanúgy antitest képzésére készteti a szervezetet, azonban már más immunválaszt vált ki, melynek végén vérrögök bukkanhatnak fel.

A pontos mechanizmus megállapítása még így is nehéz feladat lesz, ám ha sikerülne meghatározniuk, hogy valóban ez a molekula és a komplexek kapcsolatai okozhatták a vérrögképződést, akkor elejét lehetne venni a további bonyodalmaknak és szövődményeknek.

A Frankfurti Egyetem molekuláris biológusa, Rolf Marschalek úgy gondolja, ha az AstraZeneca-oltás második dózisát megfeleznék, azzal minimalizálhatnák a vérrögösödés rizikóját, ugyanis a módszer a klinikai tesztek során hatékonynak bizonyult, így mérsékelhetnék a heveny immunválaszt a beoltottaknál.