50 százalékkal több búza-, rizs- és burgonyatermést sajtoltak ki génmódosítással a növényekből
Az élelmiszer-ellátottság globális szintű probléma, hiszen rengetegen éheznek a világon, a helyzet pedig súlyosbodhat, mivel a klímaváltozás hatására nem teremhet majd annyi gabona, zöldség és gyümölcs, amivel ki lehetne elégíteni a nemzetközi piac keresletét.
Unsplash 
A Chicagói Egyetem kutatói a burgonyában és a rizsben található FTO nevű gént módosították, ezáltal sikerült elérniük, hogy sokkal intenzívebb módon végezzék el a fotoszintézis folyamatát, így jobb termésmennyiséget tudtak kicsikarni a növényekből.
Korábban már felfedezték, hogy az FTO-ban tárolt proteinek kitörölnek bizonyos RNS-markereket, amivel szabályozhatóvá válik a DNS-kiválasztódás mértéke. A növények esetében az RNS-markerekkel csökkenthető a túlzott növekedés, így elkerülhető a megnyúlás, és jelentősen növelhető a biomassza.
A jelenlegi módszer még beleesik a GMO kategóriájába, ezért nem használható fel széles körben, a tudósok azonban már azon vannak, hogy megkerüljék az egyik kulcsfontosságú génmódosítási pontot, ezáltal természetes úton elő lehet majd állítani a magasabb hozamú burgonyákat, rizseket és búzákat.
Az új eljárás leválthatná a hagyományos GMO és CRISPR génmódosítási technológiákat, és egy olyan lehetőséget teremthetne a mezőgazdaság számára, amellyel nemcsak a gazdák és a termelők, hanem a felvásárlók és végül a kiskereskedelem, közvetetten pedig az emberek egyaránt jól járhatnának.
Rendkívül fontos, hogy a módszer működött rizsnél és burgonyánál is, ami azt jelenti, hogy eltérő nemzetséghez tartozó növényfajok esetében sem történt változás, így akár gabonáknál vagy más haszonnövényeknél szintén ki lehet próbálni.
Ha sikerrel zárulnának az előzetes kísérletek, azzal óriási módon enyhíthetnének az éghajlatváltozás előidézte problémákon, nem beszélve arról, hogy az új vetőmagok révén a termesztők pénzügyi gondjai is megoldódhatnának.
