Zelenszkij elmondta, miért juthatott el a gonoszság az ukrán földekre
Az ukrán elnök országos beszéde végén visszatekintett a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozóra, amikor volt esély arra, hogy Ukrajna kikerüljön a kelet-európai „szürke zónából”.
Úgy véli, az „optimista diplomáciai nyilatkozatok” korábban reményt adtak arra, hogy Ukrajna a NATO tagjává válhat, majd hozzátette, hogy „jól elrejtették” a tervezett elutasítást, amely az Oroszországgal szembeni „abszurd félelem” jele volt, ez pedig ahhoz vezetett, hogy a „gonoszság eljusson Ukrajna földjére”.
Meghívta Sarkozy urat és Merkel asszonyt, hogy látogassanak el Bucha-ba, ahol meglátják majd „mi lett a vége” annak a politikának, amely az Oroszországnak tett engedményekről szólt, ezzel próbálva megbékíteni az országot, illetve meggyőzni arról, hogy tisztelje Ukrajnát és „normálisan éljen mellette”.
Kiemelte, hogy az azóta eltelt 14 évben Ukrajna túlélt egy forradalmat, valamint 8 év háborúskodást Donbászban, most pedig az életükért kell harcolniuk a legszörnyűbb konfliktusban, amely a második világháború óta kirobbant Európában.
Zelenszkij arra utalt, hogy ebben a szürke zónában Moszkva azt hiszi, hogy „mindenhez joga van, még a legrosszabb háborús bűnökre is”, majd tisztázta, hogy nem a Nyugatot hibáztatja, azonban úgy érzi, joga van ahhoz, hogy a „határozatlanságról” beszéljen.
Hangsúlyozta, az orosz katonaságot és az őket irányító vezetőket okolja mindazzal, amit az ukránok ellen elkövettek, de Ukrajnának beszélnie kell arról a határozatlanságról, amely a Bucha-ban, Hosztomelben, Harkovban és Mariupolban kialakult állapothoz vezetett.
A The Guardian cikkéből kiderül, hogy az ukrán vezető kiemelte, „bennük nincs egy cseppnyi bizonytalanság sem”, hiszen azt tartja most a legfontosabbnak, hogy jelen helyzetben mindenkinek „erősnek kell lennie”.