Vulkánokból származnak a Vénuszon felfedezett élet nyomai
Kutatók korábban meglepődve tapasztalták, hogy a Vénusz atmoszférája dúskál foszfinban, amely kémiai vegyület a Földön a mikroorganizmusok lebontási folyamatainak végtermékeként keletkezik.
Unsplash 
A Cornell Egyetem tudósai megfejtették a rejtélyt, és bebizonyították, hogy mégsem apró mikrobákról van szó, hanem szervetlen eredetű anyagokról. Véleményük szerint a gáz jelenléte arra utal, hogy a környéken intenzív vulkáni aktivitás zajlik, melynek hatására többek között foszfin kerülhetett a légkörbe.
Az elmélet alapján a foszfortartalmú foszfidok közvetlenül a tűzhányók kitörése következtében telítik meg az atmoszférát, amelyek a benne található kénsavval reakcióba lépve foszfinná alakulnak – írta a New Scientist magazin.
A kutatók egy olyan modellt állítottak fel, amellyel végig lehet követni hipotéziseiket, melyek igaznak bizonyultak, ugyanis kimutatták, hogy a felszín alatt húzódó magma a kéregből sokkal intenzívebben tör fel, mint azt gondolták, és valóban tele lehet foszforral.
A teória egybecseng a NASA Magellan űrszondájának 1990-es repülése során készített felvételeken látottakkal, ezekből a fényképekből ugyanis kiderült, hogy a Vénusz felszíne hemzseg a hatalmas tűzhányóktól és a lávafolyamok által kivájt mélyedésektől.
Nem mindenki ért egyet azonban a Cornell Egyetem szakembereivel, az MIT tudósa, az életre utaló nyomokat prognosztizáló Janusz Petkowski ugyanis úgy gondolja, a vulkáni aktivitás révén nem juthat akkora koncentrációban foszfin a légkörbe, mint amennyit sorozatosan mértek, ezért nem tartja lehetségesnek az új elmélet létjogosultságát.
Jó hír, hogy az Európai Űrügynökség és a NASA korábban bejelentették, hogy összesen három küldetést indítanak a Vénuszra a jövőben, így hamarosan pont kerülhet az ügy végére, és fény derülhet arra, pontosan mi okozhatja a szerves anyag jelenlétét a bolygón.
