Fontos kérdéseket válaszolhatnak meg a legújabb észlelések.
Habár úgy tűnhet, minden flottul megy az amerikai űrvállalatnál, a valóságban kudarcok sora jellemzi a fejlesztéseket.
A korai világegyetem lehűlése során buborékok jöttek létre a plazmából álló masszában, amelyek gravitációs hullámokat váltottak ki – ezek még ma is észlelhetőek lehetnek.
A lenyűgöző fényképen azt láthatjuk, amint a hatalmas Ganymedes hold árnyéka rávetül a gázóriásra.
Elképzelhető, hogy a távoli jövőben mégsem a Vénusz lesz Elon Muskék következő célpontja, hanem az univerzum peremén keringő égszínkék gázóriás.
Tudósok előálltak egy olyan speciális „űrtégla” ötletével, amely marsi föld, karbamid és baktériumok keverékéből tevődhet össze.
A brit kormány egy 16 milliárd fontot kóstáló naperőmű megtervezését és megépítését fontolgatja, ami a világűrben gyűjtené be a zöld energiát.
A Harvard Egyetem egykori csillagászának régóta dédelgetett álma, hogy megtalálja a tengerbe hullott titokzatos objektum maradványait.
Tíz új fekete lyuk egybeolvadását fedezték fel a LIGO-Virgo Collaboration (LVC) tudományos projekt csillagászai.
A pennsylvaniai székhelyű Astrobotic űrkutatási vállalat leleplezte a NASA közreműködésében készült holdraszálló egységet, amelyet a közel fél évszázaddal ezelőtti, utolsó Apollo-missziót követően terveztek meg.
Élhető környezetet biztosíthatnak az Europa holdon található befagyott, sekély vízfelületek.