Baktériumokkal építhetik meg az első bázisokat és kolóniákat a Marson
Tudósok előálltak egy olyan speciális „űrtégla” ötletével, amely marsi föld, karbamid és baktériumok keverékéből tevődhet össze.
NASA 
Az Indiai Tudományos Intézet kutatócsapata kifejlesztett egy speciális módszert, melynek segítségével mikroorganizmusokat használnának fel marsi lakóhelyek építéséhez, mégpedig űrtéglák készítésével.
Ezeket az építőanyagokat a helyszínen lehetne legyártani a vörös bolygó talajából, baktériumokkal és karbamiddal, vagyis az emlősök által vizelettel ürített molekulával vegyítve.
A tudósok az eljárás demonstrációjaként feldolgozott guargumiból készült, szimulált marsi talajból előállított iszapot kevertek össze karbamiddal, nikkel-kloriddal, valamint Sporosarcina pasteurii baktériumfajhoz tartozó mikrobaszaporulattal, majd az elegyet különféle alakú formákba öntötték.
Korábban már próbálkoztak hasonló űrtéglák készítésével szimulált holdi talajból, de csak henger alakúakat tudtak létrehozni, azonban az új módszer segítségével lényegében bármilyen formát kialakíthatnak, hiszen ezáltal iszapos, könnyen megművelhető anyaggá varázsolhatók az „űrtermékek”.
A formában töltött néhány nap után egy kémiai reakció során a szuszpenzió szilárd téglává alakul át; a keverékben a baktériumok és a karbamid kölcsönhatásba lépnek, melynek hatására a karbamid kikristályosodik, és kalcium-karbonát kristályokat képez
A kristályok biopolimerekkel, azaz a baktériumok által termelt természetes polimerekkel egyesülnek – ez a kombináció egyfajta cementet alakít ki, amely összetartja a marsi talaj részecskéit.
Kutatók most azt tervezik, hogy a téglákat egy Marsbéli Légkör Szimulátor (MARS) nevű eszközben tesztelik, amely ellenőrzött laboratóriumi körülmények között rekonstruálja a vörös bolygó atmoszférájában uralkodó környezeti viszonyokat; emellett egy mikrochipes eszközt is kifejlesztettek, amellyel a baktériumok űrbeli aktivitását mérhetik és tanulmányozhatják.
