A NASA Curiosity marsjárója számos olyan szerves molekulát azonosított a Marson, amelyek a földi élet kialakulásában kulcsszerepet játszó vegyületekhez hasonlíthatók, és ezzel új lendületet adott a bolygó múltbeli lakhatóságáról szóló kutatásoknak.

Az eredmények egy olyan kémiai kísérletből származnak, amelyet első alkalommal hajtottak végre egy másik bolygó felszínén, és amely azt mutatja, hogy a marsi környezet képes lehet hosszú időn át megőrizni az élet lehetséges kémiai nyomait. A jelenlegi adatok nem döntik el, hogy a kimutatott szerves anyagok egykori marsi élőlényektől, geológiai folyamatoktól vagy a bolygót elérő meteoritoktól származnak-e.

Egyre beszédesebbek a nyomok

A kutatást Amy Williams geológus professzor vezette a Floridai Egyetemről, aki a Curiosity és a Perseverance tudományos csapatában is részt vesz, és kollégáival publikálta eredményeit a Nature Communications folyóiratban.

A szakember szerint „úgy gondoljuk, hogy 3,5 milliárd éve megőrződött szerves anyagot vizsgálunk a Marson”, ami azért különösen jelentős, mert segít felmérni, mennyire volt egykor lakható a környezet. Hozzátette, „ha az élet bizonyítékait megőrzött szerves szén formájában szeretnénk megtalálni, ez azt mutatja, hogy erre valóban van lehetőség”.

Több mint 20 különböző vegyületet azonosítottak

A kísérlet során több mint 20 különböző vegyületet sikerült azonosítani, köztük egy nitrogéntartalmú molekulát, amely szerkezetében hasonlít a DNS felépítésében részt vevő anyagokhoz, és amelyhez hasonlót korábban még nem mutattak ki a vörös bolygón – jelenti a ScienceDaily.

Emellett benzotiofént is találtak, amely egy kéntartalmú, két gyűrűből álló nagyobb molekula, és amely gyakran meteoritok révén jut el a bolygók felszínére. Williams ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ugyanaz az anyag hullott meteoritokkal a Marsra, mint a Földre, és valószínűleg ez szolgált bolygónkon az élet építőköveként”.

Régóta tartanak a vizsgálatok

A Curiosity 2012 augusztusában érkezett a Gale-kráterbe, ami egykor tómeder volt, és ahol a víz jelenléte kedvező feltételeket teremthetett a mikrobiális élet számára. A mostani vizsgálatot 2020-ban, a Glen Torridon nevű régióban végezték el, ahol nagy mennyiségben találhatók víz jelenlétében kialakult agyagásványok, amik különösen hatékonyan képesek csapdába ejteni és megőrizni a szerves molekulákat. Ennek ellenére a kutatók hangsúlyozzák, hogy a végső bizonyítékhoz marsi kőzetmintákat kellene a Földre szállítani részletes laboratóriumi elemzés céljából.

Az elemzést a SAM nevű műszercsomaggal végezték el, amely a marsi minták kémiai vizsgálatára szolgál, és amely a küldetés számos meghatározó felfedezéséhez járult már hozzá.

A tudósok a TMAH nevű vegyszert használták arra, hogy a nagyobb szerves molekulákat kisebb töredékekre bontsák, amelyeket a fedélzeti műszerek már képesek voltak azonosítani, miközben a rendelkezésre álló mindössze két csészényi mennyiség miatt rendkívül körültekintően kellett megtervezni a mintavételt.