A WHO nemrég nemzetközi horderejű közegészségügyi vészhelyzetnek minősítette az Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban terjedő ebolajárványt, miközben több ország egy dél-amerikai hajóúthoz köthető hantavírus-fertőzés megfékezésével küzd, ami ismét ráirányította a figyelmet arra, mennyire felkészült a világ a következő pandémiára.

Bár a két vírus eltérő módon terjed és különböző kezelést igényel, az egymást követő járványkitörések világszerte aggodalmat keltettek a határokon átnyúló együttműködés, az utazások biztonsága és a gyors reagálás képessége kapcsán, különösen a COVID-19 tapasztalatai után, amikor a felkészületlenség globális lezárásokhoz vezetett.

Egyre nagyobb az aggodalom

A WHO minden egészségügyi vészhelyzet esetén elsőként a fenyegetés mértékét méri fel, majd koordinált válaszlépéseket indít, ugyanakkor egy ideje súlyos finanszírozási nehézségekkel küzd, mivel több nagy donor visszafogta támogatását. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató májusban arra figyelmeztetett, hogy elegendő forrás hiányában a globális egészségügy komoly veszélybe kerül, és a szervezet „az emlékezet szerinti legsúlyosabb globális egészségfinanszírozási zavar” közepén találja magát.

Az USA már nem tagja a szervezetnek

A helyzetet tovább rontotta, hogy az Egyesült Államok kilépett a szervezetből, miután Donald Trump elnök azzal vádolta a WHO-t, hogy hibásan kezelte a koronavírus-járványt és más nemzetközi egészségügyi válságokat, így az ügynökség 2026–27-es költségvetése több mint 6,2 milliárd dollárra csökkent, ami kilencszázalékos visszaesést jelent.

Szakértők szerint a megszorítások érzékenyen érintik a járványmegelőzési programokat és a betegségek megfigyelését, Kaja Abbas epidemiológus úgy fogalmazott, hogy „a WHO finanszírozásának csökkentése közvetlenül gyengítette a járványügyi megfigyelést, ami kihat a hatékony válaszadás készenlétére is”.

A hantavírus-fertőzés példája jól mutatja, milyen összetett koordinációra van szükség, hiszen a több mint 20 országból érkező utasok esetében kapcsolatkutatást, egészségügyi evakuálást és határokon átívelő tájékoztatást kellett megszervezni.

A WHO egy nagyon fontos szervezet

A nemzetközi egészségügyi szabályozás keretében a WHO segíti az információáramlást, szakértőket küld a helyszínre, laboratóriumi támogatást és védőfelszerelést biztosít, ugyanakkor Krutika Kuppalli texasi infektológus szerint a forráshiány késleltetheti a járványok észlelését és lassíthatja a reagálást. Mint mondta, „a WHO meggyengítése a finanszírozás csökkentésével annak kockázatát hordozza, hogy késik a járványok felismerése és csökken a világ képessége a fenyegetések megfékezésére”.

A felkészültséget az is nehezíti, hogy a tagállamok még nem jutottak teljes egyetértésre a 2026-ra tervezett pandémiás megállapodás egyik kulcseleméről, amely a kórokozók megosztásának és az ebből származó előnyök igazságos elosztásának szabályait rögzítené. A főigazgató szerint „a következő világjárvány nem az a kérdés, hogy bekövetkezik-e, hanem hogy mikor”, és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen a diagnosztikai eszközök, vakcinák és terápiák gyors kifejlesztéséhez – írja az Al Jazeera.

Az oltásellenes mozgalmak

Mindeközben az oltásellenes mozgalmak erősödése is komoly kihívást jelent, egy 2025 júliusi orvosi szaklap szerint az amerikai egészségügyi vezetés egyes szereplői is teret adnak tudományosan nem igazolt állításoknak, ami csökkentheti az oltási kampányok intenzitását és növelheti a lakossági bizalmatlanságot. Kuppalli arra figyelmeztetett, hogy „ha a társadalom jelentős része elutasítja az oltásokat vagy a közegészségügyi iránymutatásokat, sokkal nehezebb megfékezni a fertőzéseket és csökkenteni a halálozást”.

A vakcinafejlesztés finanszírozásának visszafogása tovább rontja a helyzetet, az Egyesült Államok egészségügyi minisztériuma tavaly mintegy 500 millió dollárnyi, mRNS-alapú oltóanyagokhoz kapcsolódó szerződést mondott fel, ami 22 kutatási programot érintett, köztük a madárinfluenza elleni fejlesztéseket. A szakértők szerint az ilyen döntések lassíthatják a tudományos előrehaladást és csökkenthetik a gyártási kapacitás készenlétét.

Vannak még más problémák is

A geopolitikai feszültségek és a világgazdasági bizonytalanság szintén gyengítik a rendszereket, mivel a közel-keleti konfliktusok nyomán megugró energiaárak ellátási zavarokat és gyógyszerár-emelkedést okoztak, ami több országban érezhető terhet ró az egészségügyi rendszerekre.

Az IPPS szerint a 2020-as évben a világgazdaság mintegy három százalékkal zsugorodott, ami ezermilliárd dolláros veszteséget jelentett, ezért a folyamatos befektetés nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági érdek is.

A szakértők arra is emlékeztetnek, hogy a COVID-19 idején a tudományos közösség példátlan gyorsasággal osztotta meg a genetikai és klinikai adatokat, és kevesebb mint egy év alatt hatékony vakcinákat fejlesztett ki, ami bizonyítja, hogy megfelelő politikai akarat, finanszírozás és nemzetközi együttműködés mellett jelentős eredmények érhetők el. „A szolidaritás a legjobb immunitás” – fogalmazott korábban a WHO főigazgatója, hangsúlyozva, hogy a globális fenyegetésekre csak összehangolt válasz adható.