Az amerikai védelmi minisztérium belső ellenőrző hivatala vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy az Egyesült Államok hadereje a Karib-térségben végrehajtott hajó elleni csapások során betartotta-e a hivatalos célkijelölési eljárásrendet, miután több külső szervezet is kétségbe vonta az akciók jogszerűségét.

Úgy tűnik, ez lehet a legújabb botrány Donald Trump amerikai elnök körül, akinek hatalmasat zuhant a népszerűsége. Az USA elnöke volt az, aki kiadta a parancsot a csapásokra.

A főfelügyelői hivatal a Bloombergnek küldött közleményében azt írta, az értékelés kiterjed „az Egyesült Államok Déli Parancsnokságának felelősségi területén a célpontként kijelölt hajókkal kapcsolatos közös eljárásrendre, amely az Operation Southern Spear művelet részeként zajlott”. A közlés szerint a vizsgálatot saját hatáskörben indították, tehát nem kongresszusi megkeresésre reagálva.

Nem tudni, mi lesz az eredmény

Bryan T. Clark, az értékelési programokért, harcoló parancsnokságokért és műveletekért felelős helyettes főfelügyelő egy május 11-én kelt feljegyzésben arról tájékoztatta Joseph Donovan tábornokot, a Déli Parancsnokság vezetőjét, valamint Bradley Hansell hírszerzési és biztonsági államtitkárt, hogy az ellenőrzés célja annak megállapítása, a Pentagon betartotta-e az úgynevezett Joint Targeting Cycle hatlépcsős folyamatát – foglalta össze a Straits Times.

Clark közölte, hogy „az értékelést a Pentagonban és a Déli Parancsnokság főhadiszállásán végezzük el”, ugyanakkor hozzátette, hogy „a vizsgálat során további helyszíneket is azonosíthatunk”.

A 2018-as vezérkari dokumentum szerint a Joint Targeting Cycle olyan keretrendszert biztosít, amely meghatározza a katonai műveletek tervezésének és végrehajtásának lépéseit annak érdekében, hogy a kitűzött stratégiai célokat elérjék. A mostani ellenőrzés ezért azt hivatott tisztázni, hogy a hajók elleni támadások során valóban ennek megfelelően jártak-e el a döntéshozók és a végrehajtók.

Számos támadás történt

A Just Security jogi elemző oldal adatbázisa szerint a Déli-Karib-térségben és a Csendes-óceán keleti részén május 8-ig összesen akár 58 hajótámadás is történt, miközben a legutóbbi akció során a Déli Parancsnokság közlése alapján egy olyan hajót semmisítettek meg, amelyet „kijelölt terrorszervezetek üzemeltettek”, és az incidensben két ember életét vesztette, egy túlélő pedig megmenekült. A Pentagon illetékesei egyelőre nem kommentálták a vizsgálat hírét.

A Trump-kormányzat következetesen azt állítja, hogy a megsemmisített hajókat drogkartellek működtették, és azok kábítószert szállítottak az Egyesült Államokba, ugyanakkor az akciók során több tucat ember vesztette életét, miközben a hadsereg rendszeresen közzétesz felvételeket a felrobbantott vízi járművekről. Demokratapárti törvényhozók, emberi jogi szervezetek és más bírálók ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy a kormányzat kevés bizonyítékot mutatott be arra, hogy az áldozatok valóban bűnözők lettek volna, emellett szerintük a megfelelő jogi eljárás is elmaradt, amit az is jelez, hogy egyes túlélők visszatérhettek hazájukba.

Egy ideje zajlanak az akciók

A támadások 2025-ben kezdődtek, amikor Washington fokozta nyomásgyakorlását Nicolás Maduro venezuelai elnök hatalomból való eltávolítása érdekében, ugyanakkor a február 28-án kirobbant amerikai–iráni háború óta a közvélemény és a média figyelme részben elterelődött a karibi műveletekről.

Tim Kaine virginiai demokrata szenátor, aki a Szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának tagja, április 30-án élesen kérdőre vonta Pete Hegseth védelmi minisztert és Dan Caine vezérkari főnököt a csapások jogi alapját jelentő, minősített jogi szakvéleményről és a célkijelölési kritériumokról.

A szenátor úgy fogalmazott, „arra biztatnám valamennyi kollégámat, hogy olvassák el a célkijelölési kritériumokat, kérjenek részletes tájékoztatást, és tekintsék át az összes eddigi csapás dokumentációját”. Hozzátette, „az első mintegy 46 csapás anyagát már átnéztem, és úgy látom, mély ellentmondás van a ténylegesen történtek és a jogi szakvélemény alapfeltevései között”, majd ismételten arra kérte képviselőtársait, hogy alaposan vizsgálják meg az ügyet.

A most induló belső vizsgálat eredménye ezért nemcsak a hadműveletek jogszerűségéről, hanem az amerikai katonai döntéshozatal átláthatóságáról is fontos jelzést adhat a következő hónapokban.