Újabb megdöbbentő részletekről számolt be a bicskei gyermekotthon egykori nevelője
Véleménye szerint K. Endrének fontos szerepe lehetett abban, hogy a pedofil igazgató elleni eljárásból nem lett semmi.
Fotó: Plüssfigurák a Momentum Mozgalom által szervezett tüntetés után a Sándor-palota előtt 2024. február 9-én. A demonstrálók Novák Katalin köztársasági elnök lemondását követelték, az ellen tiltakozva, hogy az államfő kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon kényszerítés miatt elítélt korábbi igazgatóhelyettesének. Követelték továbbá, hogy távozzon a közéletből Varga Judit, aki korábbi igazságügyi miniszterként ellenjegyezte a kegyelmet.
MTI/Koszticsák Szilárd
2006 és 2011 között dolgozott a bicskei gyermekotthonban Bárnai Árpád egykori gyermekfelügyelő, akit azután bocsátották el, hogy jelezte, több gyermek is szexuális zaklatásról panaszkodott neki. Az Index szemlézte a 444-nek adott, pénteken megjelent interjúját, amelyben a volt nevelő az első gyanús jelekről beszélt, amelyeket ottléte alatt tapasztalt az intézményben. „A ’szakmai koncepció’ az volt, hogy legyen minél több és minél színesebb program a gyerekeknek. Kössük le, foglaljuk le a gyerekeket. (…) A megközelítés durvább verziója volt, hogy az igazgató azt képviselte: nem árt, sőt jót tesz a kamaszoknak, ha pornót néznek a kábeltévén” – hangsúlyozta.
Bárnai Árpád mindemellett arról is beszélt, hogy 2010-ben, egy akkor körülbelül 12 éves fiú mondta el neki elsőként, hogy V. János belenyúlt a nadrágjába, majd egyre több gyermek jelezte, hogy szexuális zaklatás áldozata lett. Az egykori gyermekfelügyelőt azután bocsátották el az intézményből, hogy jelezte a feletteseinek a visszaéléseket, és lépéseket indított el a gyermekek megvédésére. Mint kiderült, V. János még akkor is a bicskei gyermekotthonban lakhatott, amikor már zajlott a nyomozás ellene, a környezetét folyamatos kontroll alatt tartotta. Továbbá azt is próbálta eltitkolni, hogy a fiataloknak alkohol- és drogproblémáik vannak.
Az áldozatok 2012-ben vonták vissza a vallomásukat, amelyben K. Endrének kiemelt szerepe lehetett, s a vallomások visszavonása után négy évvel, 2016-ban öngyilkos lett az egyik áldozat. V. Jánost 10 fiú zaklatásáért ítélték el, de továbbra sem tudni, hogy pontosan mennyi gyermeket zaklathatott szexuálisan – derül ki a cikkből. Mint ismert, Novák Katalin volt köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, az elítélt pedofil V. János bűntársának. Az ügyről elsőként a 444.hu írt egy olvasói levél alapján. K. Endre helyettese volt V. Jánosnak, a bicskei gyermekotthon igazgatójának, és próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat, és hamisan tanúskodjanak.
Több változás is történt
K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozásától és a közügyek gyakorlásától is. Novák Katalin Ferenc pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet az elítéltnek, ám a köztársasági elnök döntése nagy port kavart, a kegyelmi botrány miatt Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be. Nyolc nappal később végül Novák Katalin, valamint a döntését ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter is benyújtotta lemondását. A kegyelmi botrányban szintén érintett Balog Zoltán lemondott a zsinati elnöki tisztségéről, de a püspöki tisztéről nem.
Azóta megválasztották az új köztársasági elnököt, Sulyok Tamást, a magyar kormány pedig bejelentette, hogy több szigorítást vezetnek be a gyermekvédelmi intézményekben, és teszik ezt annak érdekében, hogy a gyerekek még nagyobb védelem alá kerüljenek. Az első szigorítás részeként szigorú pszichológia alkalmassági vizsgálatot rendeltek el a gyermekotthonok új és jelenlegi vezetőinél. Novák Katalin egy ideje nem nyilatkozott, de egy hozzá közelebb álló személy biztos benne, hogy üstökösként fog visszatérni. Áder János korábbi köztársasági elnök pedig elárulta, Orbán Viktor soha nem befolyásolta a döntését kegyelmi ügyben.
Emellett arra is fény derült, hogy V. János több mint két évvel a teljes ítélet leülése előtt feltételesen szabadlábra kerülhetett volna a héten, ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint fegyházban kell maradnia. „A Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája a 2024. február 29-én megtartott meghallgatás eredményeként nem bocsátotta feltételes szabadságra a volt gyermekotthoni igazgatót” – áll a törvényszék közleményében. A büntetés-végrehajtási bíró a meghallgatás, valamint a rendelkezésére álló iratok alapján döntött abban a kérdésben, hogy az elítélt feltételes szabadságra bocsátható-e. Mindezek alapján úgy ítélte meg, hogy „az elítélt a törvényi előfeltételeknek nem felel meg, a büntetési célok maradéktalan érvényesülése érdekében továbbra sem bocsátható feltételes szabadságra”.
