Dollár
420,12 Ft
Euró
407,07 Ft
Font
453,08 Ft
Bitcoin
18,948 $

Két új Vénusz-missziót jelentett be a NASA, az első egy évtizeden belül indulhat útjának

Unsplash
not image

Kulcsár Péter

2021. június 3. - 12:04

Az amerikai űrügynökség szerdai közleményéből kiderült, a 2020-as évtized végén küldetést indítanak a Vénuszra, melynek célja a szomszédos égitest atmoszférájának feltérképezése lesz.

Bill Nelson, a NASA nemrég kinevezett igazgatója büszkén közölte a híreket, miszerint az elkövetkező évtizedben újabb bolygó intenzív tanulmányozása kezdődhet meg azt követően, hogy a Marson további űrszondák jelenhetnek meg.

Soron kívül Karbantartás miatt több helyen nem lesz gáz Nógrádban, a helyiek nem örülnek

A Discovery, vagyis Felfedezés-programra összesen 500 millió amerikai dollárt kapott az űrhivatal a kormánytól, az első misszió indulása legkorábban a 2028-2030-as években várható. Mindkét küldetést egy szakértői bíráláson átesett pályázat keretében határozták meg annak tükrében, hogy miként szerették volna megszervezni a program apró részleteit.

Az első misszió a Davinci+ nevet kapta, ami a “mély vénuszi nemesgáz- és atmoszférakutató kémiai szonda” angol rövidítéséből állt össze, célja pedig az lesz, hogy különféle speciális eszközökkel és szenzorokkal megmérjék a bolygó légkörében található üvegházhatású gázok koncentrációját, illetve megértsék, miként formálódhatnak kénsavas esővel telt felhők az égbolton.

A másik küldetést Veritasnak hívják, ami a “vénuszi emissziós és rádiótudományos, valamint InSAR, topográfiai és spektroszkópiai elemzés” angol betűiből tevődik össze.

A Veritas előreláthatólag egy radar segítségével háromdimenziós képet alkothat majd a Vénusz felszínéről, pontosan megjelölve rajta a domborzatokat, a hegységeket, valamint a vulkánokat, illetve egy szeizmográfot is el fognak rajta helyezni, amivel valós időben megmérhetik, milyen intenzitású földrengések történnek az égitesten.

Míg a teljes küldetés a NASA jóvoltából valósulhat meg, a Német Űrközpont fogja szolgáltatni az infravörös szkennert, az Olasz Űrügynökség és a Francia Országos Űrkutatási Központ pedig a feltérképezéshez elengedhetetlenül szükséges radart fejlesztheti.