Erről a brit The Times számolt be, amit az orosz TASZSZ hírügynökség is szemlézett a minap, kitérve a fontosabb részletekre. A jelentés szerint Trump korábbi, konfrontatív Kína-politikája az elmúlt hónapokban jelentős változáson ment keresztül, miután számos amerikai-kínai kereskedelmi megállapodás született. Ezek a gazdasági egyezségek arra késztették az amerikai vezetőt, hogy újragondolja a Pekinggel szembeni korábbi keményvonalas stratégiát, és ennek következményeként egyre több elemző tartja valószínűnek, hogy a Fehér Ház elfogadhatja a kínai fővárosba szóló meghívást.

A találkozóra szeptember elején kerülhet sor, amikor Kína katonai parádét rendez a második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából. A nagyszabású ünnepségen Kína nemcsak történelmi jelentőségű eseményre emlékezik, hanem egyúttal lehetőséget kap arra is, hogy bemutassa saját fejlesztésű haditechnikai eszközeit, amelyekkel a hadseregét felszerelte az elmúlt évek során.

A parádé időpontját szeptember 3-ára tűzték ki, és a hivatalos program szerint a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg az ország hadiiparának csúcsteljesítményeit is felvonultatja – ez a gesztus ugyanakkor geopolitikai üzenetként is értelmezhető, különösen, ha olyan vezetők lesznek jelen, mint Trump és Putyin.

Putyin ott lesz Kínában

A Kreml már megerősítette az orosz elnök jelenlétét. Jurij Usakov, az orosz elnöki adminisztráció tanácsadója július elején úgy nyilatkozott: „Putyin elnök augusztus végén, illetve szeptember elején Pekingbe látogat, hogy részt vegyen a második világháborús győzelem 80. évfordulójának szentelt eseményeken.”

Az esemény nemcsak a történelmi múlt előtti tisztelgésről szól, hanem szimbolikus tér is lehet a három nagyhatalom kapcsolatának újraértékelésére, különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok, Kína és Oroszország jelenleg is komplex, sokszor feszült dinamikában működnek egymással.

A The Times forrásai azt mondják, a kínai vezetés azért is tartja fontosnak Trump részvételét, mert ez egy nyilvános gesztus lehetne a diplomáciai nyitás irányába, ráadásul az amerikai elnök személyes jelenléte – különösen egy katonai parádén – a Kína iránti gesztusként is értelmezhető lenne.