Napi tíz perc kocogással megelőzhetjük az agykárosodást, és még a hangulatunkon is javíthatunk
Újabb tanulmány látott napvilágot arról, hogy a napi rendszeres testmozgás elősegíti közérzetünk felélénkülését és egészségünk megőrzését.
Az, hogy az általános testmozgás jót tesz az agyunknak, már jól ismert, az utóbbi időben viszont további érdekes kutatások írtak le hasznos felismeréseket a különböző edzéstípusok különböző előnyeiről.
Egy tavaly közzétett tanulmányból például kiderült, hogy a 20 perces nagy intenzitású intervallumos edzés vagy a 25 perces mérsékelt aerob edzés hozta a legnagyobb javulást az agyi plaszticitás szempontjából. Egy másik, 2019-ből származó tanulmány azt mutatta be, hogy egy kosárlabdameccsel egyenértékű edzés miként serkenti az agy vérkeringését és javíthatja a tanulást.
Az új tanulmány szerzői a Cukubai Egyetemről azt tűzték ki célul, hogy feltárják a futás és a kocogás jelentőségét az agy egészségében. Más mozgásformákkal, például a kerékpározással szemben, amelyek elsősorban a lábakra támaszkodnak, a kocogás az egész test helyváltoztatását igényli – nem véletlen, hogy ez a típusú mozgás kulcsszerepet játszott az emberi evolúcióban.
„Tekintettel arra, hogy a testmozgás gyógyszerként is értelmezhető, meg kell figyelni, hogy a különböző típusú testmozgások, például a futás és a pedálozás milyen hatást gyakorolnak a mentális egészségre és az agy aktivitására” – írták a tudósok.
A kutatók 26 egészséges résztvevőt vontak be a humán kísérletekbe – egy 10 perces futószalagon, mérsékelt intenzitással végeztettek velük futóedzést, valamint egy véletlenszerű sorrendben kialakított, kontrollként szolgáló pihenőedzéssel tornáztatták őket. Ezután közeli infravörös-spektroszkópiával elemezték a kétoldali prefrontális kéreg (a hangulat és a végrehajtó funkciók szabályozásában kulcsfontosságú agyi régió) különböző helyein történő véráramlást, miközben az alanyok kognitív feladatokat végeztek.
Ezek alapja az úgynevezett Stroop-féle szín-szó teszt volt, amely során egy szót, például a pirosat zölddel írják ki, és az alanyoknak a szó helyett a színt kell felolvasniuk. A tudósok megmérték a feladat különböző nehézségű változatainak válaszidejét, és megvizsgálták a résztvevők hangulatát a gyakorlatok és a kontrollpihenők előtt és után.
Kimutatták, hogy a 10 perces mérsékelt kocogás hatására a Stroop-féle szín-szó tesztek válaszideje jelentősen csökkent, miközben a kétoldali prefrontális kéreg aktivitása szignifikánsan megnőtt, és az alanyok hangulatában is javulás következett be.
„Tekintettel a futás során az egyensúly, a mozgás és a meghajtás koordinálásához szükséges végrehajtó kontroll mértékére, logikus, hogy a prefrontális kéregben megnövekedett neuronális aktiváció lép fel, és hogy az agyi erőforrások e növekedése más funkcióknak is hasznára válik ebben a régióban” – emelte ki a tanulmány szerzője, Hideaki Szoja professzor.