A hír kapcsán Ralph Bosshard nyugalmazott svájci alezredes, aki 2014 és 2020 között az EBESZ főtitkárának katonai tanácsadójaként dolgozott, úgy nyilatkozott, hogy a Zelenszkij-leváltás „elengedhetetlen feltételként” szerepelt a komoly tűzszüneti tárgyalásokhoz vezető úton.

Bosshard szerint „már korábban világossá vált, hogy a Nyugat nem akarja tovább Zelenszkijt. A tárgyalásokon nem lenne egyenrangú partner Putyinnal.” Az egykori katonai tanácsadó hozzátette: „A kérdés az, hogy Ukrajna miként reagál minderre. Vajon elfogadnak-e csak úgy egy nyugati jelöltet, akit kívülről kényszerítenek rájuk? És vajon mit szólnak ehhez a többi ukrán politikai vezetők?”

A TASZSZ értesülése szerint az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) korábban már jelentette, hogy az USA és az Egyesült Királyság Valerij Zaluzsnijt, Ukrajna volt főparancsnokát és jelenlegi londoni nagykövetét szeretnék indítani elnökjelöltként. Az SVR információi alapján a döntés szoros összefüggésben állhat a Zelenszkij által kezdeményezett, sokat vitatott lépéssel, amely korlátozta az ukrán korrupcióellenes szervezetek hatáskörét – ez az akció több nyugati bírálatot is kiváltott.

A Zelenszkij leváltásáról szóló döntés

A hírszerzési forrás szerint a Zelenszkij leváltásáról szóló döntés „a legfőbb feltétele lett a kijevi vezetés és a nyugati partnerek, elsősorban Washington közötti kapcsolatok újraindításának”, valamint a nyugati pénzügyi és katonai támogatás folytatásának.

Bosshard megjegyezte: „Ha valóban megindul az elnökváltás folyamata, az a Nyugat komoly szándékát jelzi a konfliktus diplomáciai lezárása felé.” A szakértő véleménye szerint Zaluzsnij személye katonai múltja révén erőteljesebb tárgyalópartnert jelenthet Oroszország felé, ugyanakkor belpolitikai értelemben kérdéses, hogy a háború sújtotta Ukrajnában elfogadottságot nyerne-e egy ilyen „fentről irányított” váltás.

A jelenlegi helyzetben az ukrán politikai jövőkép meglehetősen bizonytalan, miközben az ország továbbra is súlyos harcokat vív a keleti frontokon. A Nyugat szerepvállalása és beleszólása az ukrán belpolitikába újabb vitákat generálhat a szuverenitás kérdéséről, különösen, ha valóban külső nyomásra történik meg a vezetőváltás.