A kardiovaszkuláris megbetegedések számítanak világszerte a leggyakoribb halálozási oknak, amelyeket főként az idősödéssel és a helytelen táplálkozással járó érelmeszesedés idézhet elő.
Habár korábban több tanulmány is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy az A-s vércsoportúak hajlamosabbak elkapni a covid-fertőzést, a legújabb kutatások alapján nincs összefüggés a vércsoportok és a kórlefolyás súlyossága között.
Sokáig etikailag és morálisan is kérdésesnek tartották az állatokba ültetett emberi agyszövetek ötletét, ám neurológusok úgy gondolják, az eljárás minden szempontból rendben van.
Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépéseket tettek pszichiátriai kutatások terén, szakértők pedig nemrég bebizonyították, hogy akár egy egyszerű vérteszttel is diagnosztizálhatóak bizonyos lelki betegségek.
A legújabb tanulmány szerint égető szükség lenne a depresszió kezelésére, ugyanis hozzájárulhat az idejekorán történő idősödéshez.
Orvosoknak és kutatóknak komoly fejtörést okoz a Parkinson-kór kialakulásának felderítése, azonban nemrég rájöttek, hogy a neurodegeneratív rendellenességre bizonyos kémiai anyagok hajlamosíthatják az érintetteket.
Tudósok bebizonyították, hogy a napi szinten fenntartott magas szénhidrát- és kalóriatartalmú diéta neurológiai és kognitív zavarokhoz vezethet.
Egy amerikai kutatócsapat jelezte, sikerrel végezték el az egyik leghalálosabb bőrráktípus, a melanóma ellen megalkotott védőoltások első emberi kísérleteit.
Egy teljesen vak páciens közel egy éven keresztül újból képes volt látni, miután szemébe fecskendezték az egyik kísérleti génterápiához használt gyógyszert.
A mesterséges placentának köszönhetően elősegíthetik a koraszülöttek megfelelő növekedését, és biztosíthatják számukra a szükséges tápanyagokat, elkerülve ezzel a későbbi szövődmények kialakulását.
Egy vadonatúj kezelés segítségével azoknál is visszanőhet a fogsor, akik egyszer életük során már elveszítették a rágáshoz használt nélkülözhetetlen szerveiket.