A Belügyminisztérium közleménye szerint jelentős sikereket ért el a nyáron bevezetett gyorsított örökbefogadási rendszer, amelynek köszönhetően már hét, korábban kórházban hagyott újszülött nevelkedhet szerető családban, további tíz örökbefogadási eljárás pedig folyamatban van.
Nem tudni, hogy hány embert érintene a törvényjavaslat, ha elfogadásra kerül, ám egyfajta kiterjesztése lenne egy 2012-es törvénynek, melynek megtiltották, hogy amerikai családok orosz gyermekeket fogadjanak örökbe.
Legutóbb 2016-ban volt arra példa, hogy 1000-nél kevesebb gyermeket fogadtak örökbe Magyarországon, ráadásul a gyermekotthonban élők száma is jelentősen emelkedett.
Oroszország ukrajnai inváziójának számos harctéren kívüli hatása volt, ezáltal az örökbefogadást is érintette, amely mostanra szinte teljesen leállt.
Ukrajna külügyminisztériuma az ENSZ-hez fordult, hogy segítse elő az ukrán gyermekek hazatérését, akiket az orosz erők „illegálisan toloncoltak ki”.
A családból való kiemelés a legtöbb gyermek számára egy életre szól, és állami gondozásban nőnek fel, dacára annak, hogy az örökbefogadásra váró párok listája hosszú.
Egy japán nő 330 millió jenre (kb. 894 millió forint) perli második gyermeke biológiai apját, miután kiderült, hogy a férfi hazudott a személyazonosságáról.
A Noé Állatotthon Alapítvány szóvivője szerint egyre több állatbantálmazási ügyre derül fény, míg az örökbefogadási kedv egyre csökken, aminek a járványhelyzethez lehet köze.
Tánya szerető gazdit keres, ahol családtaggá válhat - adta hírül a Gödöllői Árva Lelkek Állatvédő Egyesület.
Zbigniew Ziobro, Lengyelország igazságügyi minisztere olyan törvényt terjesztett elő, amellyel lényegében ellehetetlenítené az LGBTQ+ közösség számára az örökbefogadás lehetőségét.
Óriási botrány tört ki Svédországban, a helyi hatóságok ugyanis bejelentették, hogy a nevelőszülők egyszerűen elutasították nevelt gyermeküket pusztán azért, mert rájöttek, hogy Oroszországban született.