A NATO vasárnap kezdte meg a közel két hétig tartó hadgyakorlatát, amiben összesen 16 nemzet vesz részt, köztük két olyan országgal, akik már leadták a csatlakozási kérelmüket a katonai szövetséghez.
Joe Biden közleménye szerint az F-35-ös vadászgépek és Apache helikopterek átvezénylése pusztán védekező lépés.
Jens Stoltenberg azonnal reagált arra, hogy Putyin megkapta a parlament felsőházának engedélyét a hadsereg külföldön történő bevetésére.
Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Moszkva első számú célja a NATO-val való megállapodás a biztonsági garanciákról, nem a konfrontáció.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok függetlenségének elismerése során tartott beszédében tért ki az USA és a NATO kérdésére is.
Bár Ukrajna még nem is a NATO tagja, a teljes védelmi szövetség felvonult az ország mellett, és vitathatatlan, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus fontos része annak a helyzetnek, amely most kialakult, de nem szabad elfelejteni a nyugati védelmi szervezet szerepét sem.
Több ország is hasonlóképp döntött egy lehetséges orosz támadástól tartva.
Olyan dokumentumok jutottak a német sajtó birtokába, amelyek alátámasztják, hogy Oroszországnak igaza volt egy korábbi kijelentésében.
Megküldte válaszát a Kreml az amerikai reakcióra a biztonsági követelések terén, amelyben továbbra sem tudnak dűlőre jutni a felek.
Az orosz külügyminiszter szerint Moszkva korábbi javaslatait a Nyugat sajátjaként használja fel.
Jens Stoltenberg szerint ugyanis a helyszíni jelentések alapján továbbra is jelentős orosz haderő állomásozik az ukrán határ közelében.