Ki gondolta volna? Az eddig is ismert megállapítás viszont nem valami abszurd vicc.
Érdemes lesz kémlelni az éjszakai égboltot – pláne ha kitisztul.
Csillagászok azt állítják, bizonyítékot találtak arra, hogy a Naprendszer legnagyobb ismert törpebolygóján kriovulkanizmusra utaló jelenségek különleges felszíni struktúrákat hoztak létre.
Ismét nyomába eredtek csillagászok a Neptunuszon túli pályára prognosztizált planétának, ám ezúttal sem jártak sikerrel.
Bár bolygónk stabilan szeli pályáját évmilliárdok óta, a kutatók szerint lehetséges, hogy a forgás nem tart a végtelenségig, szerencsére azonban ez nem feltétlenül jelentené az emberiség végét.
Évek óta rejtély övezi a kilencedik planéta kilétét, azonban kutatók úgy gondolják, hogy közel negyven éve már akaratlanul is ugyan, de rálelhettek a misztikus égitestre.
Egy kanadai csillagász egészen bizarr modellt alkotott meg bolygórendszerünk kapcsán, elképzelése szerint ugyanis egy hatalmas méretekkel rendelkező mágneses alagútban élünk.
A kutyacsont alakú űrszikla jelenleg a Mars és a Jupiter között kóvályog, és elképzelhető, hogy a közeljövőben a Földet is megközelíti.
Ha sikerülne rálelni a földönkívüli élet nyomaira, korántsem biztos, hogy húsvér, humanoid lényekkel találhatjuk szemben magunkat, sokkal inkább mikroorganizmusokról lehet szó, amelyek komoly fenyegetést jelenthetnek az emberiség számára.
A hatalmas űrbéli szikladarab olyannyira közel van a Naphoz, hogy a felszínén még az ólom is felolvadna.
Kutatók korábban meglepődve tapasztalták, hogy a Vénusz atmoszférája dúskál foszfinban, amely kémiai vegyület a Földön a mikroorganizmusok lebontási folyamatainak végtermékeként keletkezik.