A Levegő Munkacsoport szerint a Fővárosi Kormányhivatal levegőminőségi terve nem hoz kellően gyors megoldást a fennálló légszennyezettségi problémák ellen.
Nem túl jó hírek érkeztek a magyarországi légszennyezettségről, mivel számos helyen tovább emelkedtek ezek a negatív értékek.
Nem a legjobb hírek futottak be Magyarország levegő minőségének kapcsán, ami javarészt romlani kezdett.
Amint életbe léptek világszerte az országos zárlatok, szinte azonnal érzékelni lehetett az ipari tevékenységek felfüggesztése nyomán kialakult jótékony hatásokat.
A koronavírus-járvány közvetett módon ugyan, de megtisztította az európai nagyvárosok levegőjét, lecsökkentette a káros gázok emisszióját, és feljavította a vizek minőségét.
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a légszennyezettség világszerte 15%-ban okolható a COVID-19 halálesetekért.
Hivatalosan is beindult hazánkban a fűtési szezon, amely a levegő minőségének számottevő romlását is vonja maga után, a légminőség pedig már tíz település esetében kifogásolhatónak tekinthető
Ismerős jelenet zajlik észak Indiában: hatalmas mezők állnak lángokban, tűzzel borítva a már betakarított terményt is. A füst gomolyogva száll keresztül az államhatárokon, a városokat pedig sűrű, sárga szmog lepi.
Ismételten elérkezett a tarlóégetés szezonja Indiában, amely ismerős jelenetet rajzolt fel a hatalmas ország egeire: hatalmas mezők lángolnak, a füst gomolyogva száll keresztül az államhatárokon, a városokat pedig sűrű, sárga szmogi lepi el.
A szerdán nyilvánosságra hozott 2020-as State of Global Air (SOGA) jelentésből kiderült, hogy a légszennyezés következtében 476 ezer újszülött vesztette életét az elmúlt év során, legfőképpen az indiai és fekete-afrikai régiókból
A koronavírus-járvány első hulláma során a vírus elleni védekezés legelterjedtebb módja a vesztegzár volt, legyen az lokális vagy országos szintű. Az egész nyugati világ leállt annak érdekében, hogy lassuljon a vírus terjedése.