Az Északi-sarkvidék emelkedő hőmérséklete továbbra is hatással van a permafrosztra, azaz a tartósan fagyott talajra. Úgy tűnik azonban, hogy a globális felmelegedés jelentette kockázatok nem korlátozódnak kizárólag az éghajlatváltozásra.
Dán kutatók szerdán bejelentették, hogy a Jeges-tengerben található jégtakaró az őszi szezonban megszokott értékekkel szemben rohamtempóban olvadt.
A legújabb brit klímajelentés szerint idén megdőlhetnek az abszolút hőmérsékleti rekordok – a Föld felszínén az elmúlt fél évszázadban sosem tapasztaltak akkora forróságot, mint 2020-ban.
Az emberiség történelme során először történt meg, hogy a szibériai Jeges-tenger jegesedése még októberben sem kezdődött el, ami annak köszönhető, hogy a környékbeli vizek hőmérséklete még ősz közepére is magasabbak voltak a kelleténél.
A számunkra kulcsfontosságú ózonlyuk az Antarktisz felett elérte a valaha volt legnagyobb méretét, mely nem kis mértékben aggasztó a jövőre nézve, ez a tendencia pedig egyre csak romlik majd az évek múlásával, melynek eredményeképp az ózonréteg az ultraibolya sugárzástól sem lesz képes megvédeni bennünket.
A Föld múltbéli történetén alapuló kutatások alapján kiderítették, milyen súlyos tragédiával járna, ha az arktiszi permafroszt folyamatos olvadásnak indulna.
Az éghajlatváltozás is a befolyásoló körülmények között lehet, miután hosszú évtizedek óta nem volt példa arra, hogy ennyi halálesetet rögzítsenek Ausztráliában.
A Föld friss édesvízkészletének több mint 80 százalékát a felszínen található tavak adják, amelyek változatos élővilággal tarkítják bolygónkat, a klímaváltozás következtében azonban visszafordíthatatlan károkat szenvedhetnek el a közeljövőben.
Mi sem bizonyíthatná jobban a globális felmelegedést, mint az a tény, hogy a Föld második leghidegebb óceánja iszonyatos mértékben felhevült alig tíz év leforgása alatt.
Miközben az egész világon évről évre emelkedik az átlaghőmérséklet, az Antarktisz folyamatos olvadásban van, így az elkövetkező évtizedekben súlyos problémákkal kell szembenéznie az emberiségnek.
A nitrogéntartalmú műtrágyák a legújabb kutatások szerint kulcsszerepet játszhatnak a klímaváltozásban, ugyanis jelentős mennyiségű dinitrogén-oxid (N2O) termelődéséért felelhetnek, amellyel visszafordíthatatlan károkat okozhatnak az atmoszférában.