Imperial College London klímatudományi kutatócsapata riasztó tanulmányt tett közzé, melyben arra a megállapításra jutottak, hogy az emberiség mindössze három évre van attól, hogy túllépje azt a szén-dioxid kvótát, ami már elkerülhetetlenné tenné a 1,5 °C-os globális felmelegedést.

A 2015-ös Párizsi Klímaegyezményen, 200 ország beleegyezésével meghatározott határérték azért is fontos, mert ezzel szerették volna elérni azt, hogy mérsékeljék az éghajlatváltozás pusztító következményeit, melyről a tanulmányban is említést tesznek:

„A globális felmelegedés már most is emberek milliárdjainak életét befolyásolja világszerte. A felmelegedés minden apró változása pedig gyakoribb és intenzívebb időjárási szélsőségekhez vezet” – idézte Joeri Rogelj klímakutatót a LiveScience.

A kutatók szerint már csak 130 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátása maradt az úgynevezett „szénkvótából”, ami évente több mint 42 milliárd tonnával csökken. Ez azt jelenti, hogy három éven belül elérhetjük azt a pontot, amikortól a 1,5 °C-os küszöb átlépése szinte biztossá válik.

Ez a mértékű felmelegedés a drasztikusan megnöveli a hőhullámok, aszályok, valamint a grönlandi és nyugat-antarktiszi jégtakarók olvadásának kockázatát. A jelentés több mint 60 nemzetközi klímatudós elemzése alapján készült, és tíz különböző mutatót vizsgált, többek közt a tengerek hőelnyelését, tengerszint-emelkedést és szélsőséges hőmérsékleti értékeket.

Az átlaghőmérséklet jelenleg 1,24 °C-kal magasabb az iparosodás előttihez képest, a tengerszint pedig átlag 22 centiméterrel emelkedett 1900 óta. A klímaváltozás a terméshozamra is rendkívül negatív hatással van, akár 40 százalékkal is csökkentve a kulcsfontosságú gabonafélék termésátlagát.

A jelentés ugyanakkor optimista, mint írták, az üvegházhatású gázok kibocsátása várhatóan ebben az évtizedben tetőzik, majd csökkenni kezd. Ehhez azonban azonnali és hatékony intézkedésekre van szükség – például a nap- és szélenergia széleskörű alkalmazására és a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására.

„Az előttünk álló évtizedben dől el, hogy mikor és milyen gyorsan érjük el az 1,5 °C-os határt – és hogy mekkora árat fizetünk érte” – fogalmazott Rogelj.