Az infláció, az élelmiszerárak és a megélhetési költségek már csillagászati mértékeket súrolnak, így adódik a kérdés, hogy mi lesz a nyugdíjasokkal, akik már a válság előtt is olykor küzdelmesen tudtak csak bevásárolni.
Egyes termékek árai akár 10-20 százalékkal is megemelkednek idén.
A Magyar Nemzeti Bank 4,6-4,7 százalékra emelte idei inflációs és 6,5-7,0 százalékra GDP-várakozását legfrissebb Inflációs jelentésében, amelynek fő számait kedden hozták nyilvánosságra. Az előző, júniusi Inflációs jelentésben 4,1 százalékos idei infláció és 6,2 százalékos GDP-növekedési prognózis szerepelt. Jövőre az infláció 3,4-3,8 százalékos sávba csökkenhet, ami 2023-ra 2,8-3,2 százalék közé mérséklődhet. A GDP növekedés jövőre 5,0-6,0 […]
Augusztusban 4,9 százalékkal magasabban voltak a fogyasztói árak a tavalyi értékekhez képest, ezáltal számottevő módon meghaladták a jegybank által meghatározott célokat.
Nyilvánosak lettek a Központi Statisztikai Hivatal inflációs adatai 2021 júliusára is, amelyből kiderült, hogy egyes termékeknek mennyire durván kilőtt az ára.
Az éghajlatváltozás, a munkaerőhiány, az alapanyagárak, a csomagolóanyag díjának növekedése, az állati járványok hatása és a takarmányárak emelkedése miatt nem igazán számíthatunk a fogyasztói árak csökkenésére.
Bár ma még drágult, pénteken már olcsóbb lesz az üzemanyag.
Magyarországon a keresetek 8,5 százalékkal nőttek májusban, ami a szokásos 9-10 százalékos tempóhoz képest enyhe visszaesésként értékelhető.
Európán belül Magyarországon a legmagasabb az áremelkedés, hazánkban összesen 5 százalékos inflációt mértek.
Elképesztő mértékű az infláció, legutóbb 9 évvel ezelőtt volt ilyen gyenge a forint, az üzemanyag- és építőanyagárak az egekben, sőt, már a szokásos bevásárlás is jócskán többe kerül, mint korábban.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint ha akarná, sem tudná Brüsszel elgáncsolni a magyar gazdaságot.