Keresés...
A Nemzetközi Földtudományi Unió (IUGS) a világ 200 legfontosabb földtani örökségi helyszíne közé sorolta a Bakony-Balaton-felvidék egykori vulkáni területét.
Akadémikusok szerint egy geológiai titok nyitját találták meg, mégpedig egy óceán mélyén húzódó földrészt, amit Izlandiának neveztek el.
Kutatók szerint a Föld szíve minden 27,5 milliomodik évben ver egyet, és bár a folyamatok véletlenszerűnek tűnnek, valójában periodicitás figyelhető meg.
A jemeni Barhoutban található mélyedésről sokáig azt hitték a helyiek, hogy démonokkal és különféle szörnyekkel van tele, és a mélyében nem más, mint a sátán lakozik.
Hatalmas láva-szökőkutat produkált az izlandi Fagradasfjall nevű vulkán, ami vasárnap a kitörés kezdete óta intenzíven bugyog és lövell ki magából forró anyagot.
Ha sikerülne kihasználnunk az óceánok mélyén húzódó tűzhányók által termelt energiát, azzal az egész bolygó szükségleteit fenntarthatnánk.
Jelentős felfedezést tettek Patagóniában őslénykutatók, ugyanis egy olyan dinó fosszíliáira bukkantak, amely hihetetlen erős hallással rendelkezett.
Csillagászok elméletei szerint a Hold úgy keletkezett, hogy a Föld a múltban összeütközött egy nálánál nagyobb égitesttel, melynek darabjai mind a mai napig ott szunnyadhatnak bolygónk mélyén.
A legújabb kutatások során nem várt furcsaságokra derült fény, amelyek arra utalnak, hogy a Föld mágneses mezőjében megmagyarázhatatlan jelenségek zajlottak le a múltban.
Bár Izlandon meglehetősen gyakori jelenségnek számítanak a földmozgások, az ország lakosai az elmúlt hetekben nem voltak felkészülve arra, hogy szinte minden órában megremeghet lábuk alatt a talaj.
Óriási fekete lyukak és mélyedések tátonganak a horvátországi mezőkön és utakon, amelyeket az elmúlt hónapokban történt földrengések okoztak.