Geológusok megtalálták a Föld legforróbb kőzetét
A 2011-ben felfedezett, apró cirkóniumszemcséket tartalmazó szikladarab még a földköpeny alsóbb rétegeiben mért hőmérsékletekhez képest is jóval forróbbnak bizonyult.
Gavin Tolometti 
Michael Zanetti, a Nyugat-Ontariói Egyetem kutatója a kanadai Mistastin-tó kráterében talált kőzetmintáról 2017-ben megállapította, azon túl, hogy egy aszteroida becsapódása következtében keletkezett, rendkívül forró, egészen pontosan 2 370 Celsius-fokos lehetett.
Eddig csak merész feltételezésnek tűnt a szakember elmélete, ám az Earth and Planetary Science Letters tudományos folyóiratban nemrégiben közzétett tanulmányban megerősítették, hogy a 36 millió évvel ezelőtt létrejött szikla valóban extrém módon felhevült.
A 28 kilométer széles Mistastin-tó rengeteg hasonlóságot mutat a Hold krátereivel, ezért gyakran használják űrkutatások modellezésére és szimulációjára is; az ominózus sziklára is pontosan egy ilyen alkalom során bukkantak, amikor a St. Louis-i Washington Egyetem kutatói az űrhajósok és a roverek együttműködését és navigációját tanulmányozták.
A véletlen felfedezés eredményeként kiderült, hogy a kőzet egy hihetetlenül ritka ásványt, mégpeidg cirkóniumot tartalmaz, amely hatalmas mennyiségű hő hatására kondenzálódik, emellett a kutatók találtak úgynevezett reiditet is, ami főként a magas hőmérséklet és nyomás hatására keletkezik.
A reidit lehetővé tette a kutatók számára, hogy megbecsüljék a becsapódás által okozott, becslések szerint 30 és 40 gigapascal közötti nyomás mértékét.
„A következtetéseink nyomán tisztább képet kapunk arról, mennyire lehetnek forróak ezek az olvadt kőzetek, amelyek eredetileg akkor keletkeztek, amikor meteoritok a felszínbe csapódtak, ezenkívül a kőzet történetét is megoldhatjuk, valamint azt is, hogy miként tudott lehűlni a kráter mélyén” – magyarázta Gavin Tolometti, a Nyugat-Ontariói Egyetem geológusa.
