A Földhöz legközelebbi ilyen objektumot eddig 1560 fényév távolságúnak vélték, ám egy új tanulmány szerint alig tizedennyire, 150 fényévre lehet több másik.
A Tejútrendszer középpontjából kiáramló, pusztító gamma- és röntgensugarakat minden bizonnyal az ott található szupermasszív fekete lyuk „mohó lakmározása” okozhatja.
Ha a feketelyuk-pár nagyjából tízezer év múlva összeütközik, az egymásnak csapódásból származó hullámhatás az egész univerzumban látható lesz.
Bármennyire is titokzatosnak tűnnek a gyors rádiókitörések (FRB), manapság olyannyira gyakorinak számítanak, hogy fennáll a veszélye, rövid idő alatt hétköznapi jelenségekké válnak.
A Földtől 9 milliárd fényévre lévő sötét objektumok egy igencsak intenzív összeolvadás küszöbén állnak.
Az anyagalaxisunk szívében található Sagittarius A* óránként villódzik, ezért folyamatos észlelése óriási kihívást jelent a teleszkópok számára.
Fekete lyukak belsejébe tekintve kaphatunk választ a csillagászat és a modern fizika egyik legfontosabb kérdésére.
Csillagászok felfedezték az első „kóbor” fekete lyukat, ami gyakorlatilag egyedül képes bolyongani a galaxisban.
Nevükkel ellentétben a fekete lyukakról régóta ismert, hogy időről időre kitörések formájában fellángolnak, ám azt, hogy a folyamat pontosan miért történik, sokáig rejtély övezte.
Amerikai csillagászok nem mindennapi felfedezést tettek, ugyanis egy olyan fekete lyukat észleltek, amely lecsupaszított maggal rendelkezik.
Csillagászok egy új módszerrel megbecsülték a látható univerzumban található fekete lyukak számát.