Ez ismét távolabb taszítja egymástól a két Koreát.
Kevés világvezetőre figyelnek annyira és kevesen ennyire titokzatosak, mint Kim Dzsongun. Politikai és diplomáciai intrikák sora övezi a vélhetően 30-as évei végén járó diktátort, mióta 2011-ben hatalomra került.
Egy belső katonai jelentés rámutatott, hogy sok katona nem tudott részt venni a közelmúltbeli téli hadgyakorlatokon az alultápláltság miatt.
Phenjannak már 2016-ban sikerült végrehajtania egy több tízmillió dolláros „online bankrablást”, hogy valamiből finanszírozni tudják az atomfegyver-programjukat.
Kína ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) az észak-koreai szankciók enyhítésére szólította fel, aki humanitárius célokra hivatkozik, de a szakértő szerint Pekinget inkább az érdekli, hogy jelezze, támogatja Phenjant.
Észak-Korea azzal vádolja a Biden-kormányt, hogy Tajvan „meggondolatlan“ támogatásával növeli a katonai feszültséget Kínával, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok növekvő katonai jelenléte a térségben potenciális fenyegetést jelent Észak-Korea számára.
Észak-Korea hivatalosan is reagált az Egyesült Államok által mutatott reakcióra, amit a legutóbbi rakétakísérletek után mutattak.
Nem sokkal azután, hogy dél-koreai és japán oldalról bejelentették, Észak-Korea újabb rakétatesztet hajtott végre a térségben, hivatalos reakció született az északiak részéről.
Úgy tűnik, a koronavírus-járvány összehozza a két Koreát.
Észak-Korea folytatja a ballisztikus rakétatesztjeit, mely folyamatos aggodalommal tölti el a szomszédos országokat.
Észak-Korea még mindig azt állítja, hogy egyetlen koronavírus-fertőzést sem regisztrált az országban, most pedig azt mondja, hogy hajlandó megosztani "a vírusfelügyelet legjobb gyakorlatát".