Lapid arra kérte az országokat, hogy akadályozzák meg az ENSZ Közgyűlésének szavazását arról, kikérjék-e a Nemzetközi Bíróság véleményét annak a jogi következményeiről, hogy az 1967. évi háború utáni izraeli cselekmények következtében a palesztin népet megfosztották önrendelkezési jogától.
Az ENSZ beszámolója szerint már közel 190 esetben találtak bizonyítékot emberrablásra, amivel csak tovább bővülhet a lista, aminek később súlyosabb árat fizethet Oroszország az ukrajnai háborúja miatt.
A főtitkár szerint a háború hatásai a legsebezhetőbb rétegeket fenyegetik éhínséggel, Ukrajna és Oroszország termelésére szükség van a világpiacon.
A konfliktusok, a pénzügyi válságok és a szélsőséges időjárási események következtében ötödével nőtt az élelmezési válsággal küzdő emberek száma, tavaly elérve a 193 milliót, ami közel 40 millióval több, mint 2020-ban.
Az orosz vezetés közölte, hogy bojkottálni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdára tervezett ülését az EU Politikai és Biztonsági Bizottságával együtt.
A háború kezdete óta több millió ember menekült el az országból, s nem tudni, hogy mikor térhetnek vissza Ukrajnába.
Antonio Guterres több ukrán területre is ellátogatott, az ottani állapotokról pedig kijelentette, „a civilek mindig a legmagasabb árat fizetik a háborúért”.
Lord Malloch Brown meglátása szerint Putyin veszélyeztette az ENSZ-főtitkár biztonságát és tiszteletlenül bánt vele, ami elfogadhatatlan.
Rengeteg olyan ukrán emberről van szó, akik Oroszországba kerültek át az ukrajnai háború miatt, mely jelenleg is tart.
Antonio Gutteres úgy véli, az ENSZ BT nem tett meg mindent, ami a hatáskörébe tartozott, annak érdekében, hogy ne eszkalálódjon a konfliktus.
Azok száma is nagyon magas, akiknek hátra kellett hagyniuk otthonukat, de az országhatáron belül maradtak.