Emellett további 30 fő sebesült meg, s körülbelül 280 ház pusztult el, miközben mintegy 38 ezer embert érintett valamekkora mértékben az árvíz hatása.
A tisztviselő szerint Oroszország az elmúlt évtizedek „leghátborzongatóbb emberi jogi jogsértéseit” követte el az európai kontinensen.
Nagyon aggasztó elemzést hozott nyilvánosságra az ENSZ, amely az elhúzódó háború esetén tragikus forgatókönyvet vetít előre.
Bár a gabonaexport hiánya legsúlyosabban az afrikai országokat érinti, az élelmiszerárak emelkedése már hazánkban is tetten érhető.
Ez a szám jóval meghaladja az ENSZ háború kitörésekor közzétett becsléseit.
Dmitrij Poljanszkij szerint „megváltozott a helyzet” Josep Borell kijelentései után, miszerint ezt a háborút „a csatatéren kell megnyerni azután, hogy az EU a fegyverszállítások vezetőjévé vált”.
Ennek ellenére is elfogadták a határozatot.
A válaszadók zömének pénzbeli támogatásra lenne szüksége, hogy élelmiszerhez és gyógyszerhez jusson.
A Világélelmezési Program vezetője szerint világszerte éhezni fognak az emberek, ha rövid időn belül nem nyitják meg újra az ukrán kikötőket a Fekete-tengeren.
Kezdetét vette az ENSZ harmadik evakuációs művelete a mariupoli acélműből, melynek célja, hogy kimenekítsék az Azovsztalban ragadt civileket.
Az ENSZ beszámolója szerint már közel 190 esetben találtak bizonyítékot emberrablásra, amivel csak tovább bővülhet a lista, aminek később súlyosabb árat fizethet Oroszország az ukrajnai háborúja miatt.