Gyurcsány Ferenc több dolognak is nekiment a bejegyzésében: egyházi iskoláknak, az ellenzéki pártoknak, a végén mégis kiderült, hogy „vagy a Demokratikus Koalíció tudja hatékony erővé szervezni az ellenzéket, vagy senki”.
A szokásos kép rajzolódott ki a választások után: a megszokott győzteshez húzás jelensége most is érvényesül.
A 2022-es választásokon a hatpárti ellenzéki összefogás miniszterelnökjelöltjeként induló politikus szerint az ellenzék parlamenten kívüli aktivitásán és az erőforrásbeli különbségeken mehet el a következő választás (is).
Ungár Péter, az LMP vezető politikusa erős kritikával illette az ellenzék hozzáállását a háborúhoz és a Nyugathoz.
Ungár Péter még az ellenzéki előválasztás során maradt alul a DK-s Czeglédy Csabával szemben Szombathelyen, ám végül Czeglédy sem tudta hozni a körzetet.
Ungár Péter, az LMP vezető politikusa egyik elsőként hangsúlyozta a balliberális értelmiség felelősségét a választási vereségben.
Márki-Zay Péter bár az országgyűlési választásokat elvesztette a hatpárti ellenzéki összefogás élén, politikai karrierje tovább robog, innentől jövőbeli saját pártjában.
A Momentumos politikus szerint a választási kudarc után nem a kocsmázáson kellene gondolkodni.
Kocsis Máté kijelentette: a kormánypártok fenntartják a korábbi javaslatukat, hogy a tisztségeket kétharmad-egyharmad arányban osszák el a kormányoldal és az ellenzék között.
A független képviselő bízik benne, hogy a pártok nem fogják eljátszani a díszellenzék szerepét, hanem a szemléletváltásra összpontosítanak.
Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója úgy véli, hogy a centrális erőtér évtizede után a nemzeti blokk évtizede következik.