A korábbiaknál is súlyosabb a helyzet.
Miután az ukrán gabonát szállító hajók kifutottak a fekete-tengeri kikötőkből, esni kezdett a gabona világpiaci ára, ami jelentősen csökkentette az éhezés kockázatát.
Nagy István agrárminiszter a XIV. hajdúnánási hagyományőrző aratók találkozóján szólalt fel, beszédében pedig hangsúlyozta, a háború miatt akár éhínség is fenyegetheti a világot, majd biztosította a gazdákat arról, hogy a kormányra mindig számíthatnak.
Az aszály mellett az akadozó gabonaexport is egyre komolyabb problémát jelent.
Az orosz-ukrán háború miatt február 24. óta Ukrajna van a középpontban, ami egy ilyen helyzetben természetes, ám úgy tűnik, mintha a világ vezetői megfeledkeztek volna a világ többi részéről, melyeket aszályok és éhínség sújt.
A világ élelmiszerellátása nagyrészt ugyanattól a néhány terméstől függ, pedig több ezer ehető növényfaj létezik a világon; a kutatók szerint ezek között találhatunk megoldást a jövő globális kihívásaira.
Matteo Salvini, Olaszország botrányhős szélsőjobboldali politikusa ismét egy korábbi kedvelt témáját, a harmadik világ felől érkező migrációt vette elő a háborúval kapcsolatban.
Sztálin és a Szovjetunió idézte elő Európa történetének egyik legszörnyűbb éhínségét, amely máig nagyon mély seb az ukrán nemzettudatban.
Északnyugat-Nigériában a vízhez és a földhöz való hozzáférés miatt a gazdák és pásztorok között dúló erőszak veszélyezteti az élelmiszertermelést, ami éhínséghez vezet a lakosok körében.
A világon nagyjából minden huszonkilencedik ember humanitárius segélyre szorul, a számuk a klímaváltozás, a covid-járvány, valamint a fegyveres konfliktusok miatt tovább emelkedhet az elkövetkező években.
Míg Glasgowban tart a COP26 konferencia, addig érdemes beszélni az éghajlatváltozás által leginkább sújtott országról, Madagaszkárról.