Az amerikai űrhivatal missziója révén megtudhattuk, hogy sokkal kevesebb galaxis van a látható univerzumban, mint azt korábban feltételezték.
A NASA nemrég figyelmeztetett, hogy az elkövetkező héten két hatalmas kozmikus űrszikla is megközelítheti bolygónkat, amelyekre nem árt jobban odafigyelni.
Az univerzumban rendkívül ritkának számít ez az esszenciális elem, azonban nemrég olyan égitestek nyomaira bukkantak, melyek alapján bebizonyosodott, az élet sokkal gyakoribb jelenség a kozmoszban, mint azt korábban gondoltuk.
Egy 1987-ben azonosított szupernóva-robbanás után keletkezett neutroncsillagot fedeztek fel, ami 170 ezer fényévre található Naprendszerünktől.
A legújabb kutatás alapján az univerzumban található kalcium több mint fele egy óriási kozmikus robbanás következtében jöhetett létre.
A napszél által kialakított téren túl egy csillagközi űr található, ahová eddig csupán a Voyager–1 és Voyager–2 űrszondát tudta eljuttatni az emberiség.
A forró szuperföldekként elhíresült bizarr exoplanéták csoportjának képviselői rendkívül fényes égitestekként tündökölnek az univerzum bizonyos pontjairól készült felvételeken.
Csillagászok éppen azt vizsgálták, miként képződhetnek égitestek a halálos fekete lyukak közelében, amikor egy eléggé fontos problémával találták szembe magukat – el kellett nevezni ezeket az objektumokat.
Asztronómusok olyan Naprendszeren kívüli planétára bukkantak, ami 150 fényévre van a Földtől, a felépítése alapján pedig jóval sűrűbb lehet, mint azt korábban lehetségesnek gondolták.
Egy távoli galaxis-csoportosulásban szinte megállíthatatlan tempóban keletkeznek az újabbnál újabb égitestek – asztronómusok végre kiderítették, mi állhat a jelenség hátterében.
A NASA Perseverance rovere fontos mintákat fog összegyűjteni a vörös bolygó felszínéről.