Még rengeteg az ősrobbanással kapcsolatos kérdés, az új felfedezés révén azonban egy lépéssel közelebb kerülhetnek a csillagászok ahhoz, hogy megértsék, valójában mi is állhat az univerzum folyamatos tágulása mögött.
A Jupiter negyedik legnagyobb holdja pompás kék színt ölt magára, mivel folyamatosan a Naprendszer gázóriásából származó nagy energiájú sugarakat kell visszavernie.
Miután beérett hosszú évek erőfeszítésének gyümölcse, és a NASA OSIRIS-REx űrszondája sikeresen landolt a Bennu felszínén, melyről kőzetmintákat gyűjtött be, a csillagászok egy nem várt felfedezést tettek az óriási űrsziklával kapcsolatban.
A legújabb kutatások szerint a Mars körüli pályán száguldozó űrszikla a Föld hűséges követőjéből származhat.
Mindezidáig több mint 4 ezer exoplanétát azonosítottak a bolygókutatók a Tejútrendszerben, a számuk pedig napról napra emelkedik, hála a Kepler űrtávcsőnek és a csillagászok kitartó munkájának.
A NASA legújabb kutatásából megtudhattuk, hogy a galaxisunkban található Nappal megegyező méretű és tulajdonságú csillagok legalább ötven százalékának van egy olyan exoplanétája, amely az élhető zónában helyezkedik el.
A bolygónkról 43 éve kilőtt űrszonda jelenleg 125 csillagászati egységre van tőlünk, ami azt jelenti, hogy 125-ször távolabb tartózkodik, mint a Föld és a Nap közötti távolság.
A marsi űrbéli kőzetek vizsgálatával nemrég rájöttek, hogy a vörös bolygón több száz millió évvel korábban alakulhatott ki a folyékony víz, mint azt mindezidáig feltételezték.
A NASA kutatói különleges szerves molekulát fedeztek fel a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a légkörében.
A Kepler űrteleszkóp és a Gaia-misszió adatainak elemzéséből megállapították, hogy csak a mi galaxisunkban 300 milliónál is több olyan exoplanéta lehet, amelyen kialakulhatott az élet.
Igaz, hogy a bolygók többsége valamilyen központi csillag körül kering, léteznek azonban olyan égitestek is, amelyek szabadon repkednek a világűrben.