Először sikerült csillagászoknak számszerűsíteniük egy több mint 2,8 billiárd kilométerre található exobolygón lévő izotópokat.
A történelmi jelentőségű kínai misszió során az eredeti tervekkel ellentétben jóval kevesebb kőzetmintát tudtak visszahozni a Földre.
Az asztronómusok előzetes számításai alapján az idei év leghatalmasabb űrsziklájára egészen tavaszig kell várnunk.
Az asztronómusok furcsa jeleket fogtak az egyik neutroncsillag-halmaz felől, amelyek a régóta feltételezett, sötét anyagtól teljesen eltérő elemi részecske létezését bizonyíthatják.
Az amerikai űrhivatal leállította az ígéretes küldetést, mivel kiderült, hogy az InSight kőzetfúró egysége képtelen elég mélyre belefúrni a vörös bolygó talajába.
Az emberi civilizáció jövője kétségkívül nehéznek ígérkezik a nem megújuló energiaforrások folyamatos fogyása miatt, ezért a távoli jövőben olyan megoldás után kell majd néznünk, amellyel az idők végezetéig biztosíthatjuk a szükséges utánpótlást.
Az amerikai űrhivatal missziója révén megtudhattuk, hogy sokkal kevesebb galaxis van a látható univerzumban, mint azt korábban feltételezték.
A tér-idő kontinuum két távoli pontját összekötő kozmikus hidak a legújabb tanulmány alapján nem csupán sci-fi képzelgésnek számítanak.
Az Európai Űrügynökség csillagászai kozmikus neonfényekre bukkantak, melyek közepében egy teljesen új objektumot kaptak lencsevégre.
Bár rengeteg elmélet létezik a földi élet keletkezésével kapcsolatban, az egyik legelfogadottabb hipotézis szerint a folyékony víz űrsziklák becsapódása nyomán jöhetett létre a bolygónkon.
Az új évet a NASA és az ESA csillagászai egészen egyedi módon ünnepelték meg, közzétettek ugyanis egy olyan fotósorozatot, amelyen két hatalmas csillaghalmaz kozmikus randevúját figyelhetjük meg.