A tegnapi nap folyamán már érkeztek jelentések arról, hogy az orosz erők megkezdték a kivonulást a csernobili atomerőműből, most pedig megerősítették ezen értesüléseket.
Egyre több érdeklődőt vonz az atomkatasztrófának áldozatul esett Csernobil és környéke, a 2 600 négyzetkilométeres zárt övezet gyakorlatilag turistaparadicsommá változott.
Három évtizeddel a tragédia után a Németországban gyűjtött vadon termő gombák egy részéből még mindig kimutatható a sugárfestőzés hatása.
35 évvel a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája után a turisták kerékpárral veszik célba Csernobilt.
Nemsokára megkezdik az 1986-ban hirtelenjében megépített betonszarkofág elbontását.
Miközben folyamatosan növekszik a neutronszám a beázott betonszarkofágon belül, a problémát orvosolni lehet, hiszen radioaktív sugárzást még nem észleltek Csernobil környékén.
A csernobili atomerőmű közelében termesztett almából készült "kézműves szeszesital" első palackjait máris lefoglalták az ukrán hatóságok.
Habár a csernobili atomerőmű már több mint 35 éve megsemmisült, az atomkatasztrófa következtében bizonyos radioaktív folyamatok mind a mai napig lejátszódnak a maradványok környékén.
A katasztrófa sújtotta település volt lakói az akkori robbanás bekövetkeztekor, pontban éjjel 01 óra 30 perckor 35 gyertyát gyújtottak meg a baleset áldozatainak emlékére.
Egy nemzetközi kutatócsoport nagyszabású vizsgálatot folytatott a csernobili atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzás utóhatásairól, az 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján pedig megállapították, hogy a sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték meg a sugárzásban megbetegedettek később született gyermekei.
Az érdekes jelenség nemrég óriási pánikot keltett Ukrajnában.