A németországi gombákból még mindig kimutatható a csernobili katasztrófa nyoma
Három évtizeddel a tragédia után a Németországban gyűjtött vadon termő gombák egy részéből még mindig kimutatható a sugárfestőzés hatása.
Fotó: Unsplash/Andrew Ridley 
A Németországban az elmúlt hat évben gyűjtött vadon termő gombaminták mintegy 95 százaléka még mindig az 1986-os csernobili atomkatasztrófa okozta radioaktív szennyeződést mutat, bár nem haladja meg a megengedett határértéket – közölte pénteken a német élelmiszerbiztonsági hatóság.
A csernobili robbanás jellegzetes jegyeit viselő cézium-137 és cézium-134 izotópok megemelkedett koncentrációját különösen Németország déli részén találták – közölte a fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági szövetségi hivatal (BVL).
A 74 vizsgált minta közül azonban egyik sem haladta meg a 600 becquerel/kg-os törvényes sugárzási határértéket – írja a Reuters.
A mai Ukrajna területén található csernobili reaktor több tonna nukleáris hulladékot lövellt ki a légkörbe, amely a kontinens nagy részein radioaktivitást terjesztett, és a közvetlen térségekben a rákos megbetegedések számának megugrását okozta.
A BVL szerint a radioaktív anyag azért maradt meg az erdőkben, mert ökoszisztémájuk olyan hatékonyan hasznosítja a tápanyagokat, ami azt jelenti, hogy a vadon termő gombák sokkal tovább mutatják a szennyeződést, mint más mezőgazdasági termékek.
A nukleáris katasztrófák hosszú távú hatásai miatti aggodalom a közvéleményt az atomenergiával szembeni ellenállásra ösztönözte, és Németországban nem sokkal a japán fukusimai erőműben 2011-ben bekövetkezett baleset után az atomenergia teljes elhagyása mellett döntöttek.
