A Mars felszíne, ami kráterekből és különféle képződményekből áll, egy komplex geológiai múltra enged következtetni, és most egy újabb érdekes részletre derült fény a vörös bolygó történelméből – hangsúlyozzák az erről szóló beszámolóban. A Communications Earth & Environment című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány eredményei megerősítik azt a régóta fennálló feltételezést, miszerint a Jezero-kráter peremén magasodó hegy (a Jezero Mons) valójában vulkán lehet, csak rejtve van. Kifejtik: a kutatók három, Mars körüli pályán keringő űrszonda, valamint a NASA Perseverance marsjárójának adatait használták fel.

Ennek köszönhetően bukkantak „feltűnő hasonlóságokra” a szóban forgó hegy, valamint más, marsi és földi vulkánok között. James Wray, a Georgia Tech asztrobiológusa, a tanulmány társszerzője szerint a Jazero-kráter az egyik legjobban vizsgált marsi helyszín. „Ha azonosítunk itt egy vulkánt, képzeljük csak el, hány ilyen lehet még a Marson. A vulkánok gyakoribbak lehetnek a Marson, mint azt eddig gondoltuk” – emelte ki. Ő egyébként már azóta sejti, hogy a Jezero Mons egy vulkán, amióta először meglátta 2007-ben. „Az alacsony felbontású fotókat nézegettem a területről, amikor észrevettem egy hegyet a kráter peremén. Nekem vulkánnak tűnt, de nehéz volt további képeket szerezni” – magyarázta.

Fontos hozzáfűzni: akkoriban a tudósok még csak nemrég fedezték fel a Jezero-krátert. Miután rájöttek, hogy egy ősi tómeder lehet, a képalkotó erőfeszítések a Jezero Mons-szal szembeni oldal víztörténetére fókuszáltak. Majd 2021-ben megérkezett a Marsra a Perseverance, ami mintákat gyűjt a marsi felszínről, hogy segítse a korábbi, esetleges marsi élet kutatását, valamint vizsgálja a bolygó geológiáját, éghajlatát – és kitapossa az utat a jövőbeni emberi vizsgálatok előtt. Általa az is kiderült, hogy a Jezero-kráter feneke nem üledékes, hanem vulkanikus kőzetekből áll – jegyzik meg. Wray azon gondolkodott, hogy utóbbi vulkanikus kőzet nem a Jezero Mons-ból származik-e.

A válasz megtalálásáért pedig összefogott Sara Cuevas-Quiñones-szal, aki a kutatás vezető szerzője, és a Brown Egyetem végzős hallgatója. Úgy találták, hogy a csúcs mérete és alakja hasonlóságot mutat más marsi és földi vulkánokéval, de arra is bizonyítékot találtak, hogy vulkáni hamu boríthatja. Sőt, vulkáni folyások nyomait is felfedezték a csúcs északnyugati részénél – írja a HVG a Gizmodo cikke alapján. Ezek közül egy a kráter fenekét is elérhette, ami magyarázhatja azt, hogy miért talált ott vulkáni kőzetet a Perseverance. Ugyanakkor le kell szögezni azt is: ez még nem egy végérvényes bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a Jezero Mons egy vulkán.

De ez az eddigi legerősebb, ami a szakértők kezébe került. Ez már csak azért is fontos felfedezés, mert az, hogy egy ősi tóhoz ilyen közel volt egy vulkán, hidrotermális aktivitást indíthatott – ez pedig alkalmas lehetett a múltbéli élet fenntartására. A kutatók most arra várnak, hogy visszatérjenek a Perseverance mintái a Földre. Ha ez sikerül, radioizotópos módszerrel végezhetnek kormeghatározást a kőzeten, így pontosabban meghatározhatják a Jazero-kráter korát is. Azaz a későbbiekben remélhetőleg még többet tudunk majd meg a témában.

Astronomers Find Hidden Volcano on Mars https://t.co/iI0gGgM1BV

— Gizmodo (@Gizmodo) June 12, 2025

Korábban arra is kitértünk, hogy az 1976-os Viking-misszió során a NASA szakemberei egy különös, sötét mintázatot fedeztek fel a Mars felszínén. Akkor úgy vélték, hogy folyékony víz hozhatta létre ezeket, ám egy új elemzés egészen más megvilágításba helyezte a korábbi állításokat. A képződményeket sziklafalak és kráteroldalak lejtőin figyelték meg, a kutatók pedig úgy vélték, olvadás vagy sós víz szivárgása lehet a háttérben. Az elmúlt évtizedekben több tízezernyi mintázatot rögzítettek, és a csaknem 86 ezer műholdfelvételt a mesterséges intelligencia segítségével elemezték.