Habár napjainkban a vörös bolygón uralkodó száraz időjárást főként a rendszeresen kialakuló porviharok tarkítják csupán, egykor a Mars felszínén rengeteg víztömeg lehetett, a Curiosity rover pedig ennek nyomait találta meg nemrég.
Néhány rendkívül sós földalatti tón kívül a Marson lényegében egy egybefüggő, kopár sivatag található, korábban viszont ez nem így volt, hiszen az amerikai űrhivatal orbiterei több folyó és óceán jelenlétére utaló kiszáradt medreket és geológiai képződményeket fedeztek fel a felszínen.
Az elmúlt nyolc évben a Curiosity rover a Gale-kráter közelében hajtotta végre a küldetéseit, amelyről kiderítette, hogy az elmúlt 10 millió év során periodikusan megtelt vízzel, majd kiszáradt.
A Nature tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban a Jackson Állami Egyetem, a Hawaii Egyetem és a NASA Jet Propulsion Laboratóriumának kutatói olyan geológiai struktúrákat azonosítottak a Gale-kráternél lévő üledékmintákból, amelyek nagyjából 4 milliárd évvel ezelőtti hatalmas áradások nyomán keletkezhettek.
A kráterből kicsúcsosodó Sharp-hegy teteje és szirtjei közötti távolság lemérésével a kutatócsapat kiszámította, hogy körülbelül 24 méter mély folyamról lehetett szó, amelyben a víz 10 méter per másodperces sebességgel áramolhatott.
De mi okozhatta ezt az óriási áradást? A tudósok úgy gondolják, hogy egy gigantikus aszteroida becsapódása után a Mars jégrétegének jelentős része hirtelen felolvadhatott, ezáltal vízgőz, szén-dioxid és metán került az atmoszférába, ideiglenesen forróbbá és nedvesebbé változtatva a vörös bolygó klímáját.
Mindezek következtében heves esőzések alakulhattak ki, így a Gale-kráter és a Sharp-hegy lejtőiről lezúduló víztömegek eláraszthatták az alacsonyabb szinteken lévő régiókat. Ha tehát valóban folyékony víz tarkította a Mars felszínét hosszú évmilliókon keresztül, akkor feltehetjük a kérdést – vajon létrejöhetett rajta az élet? Erre csupán a NASA következő rovere, a Perseverance adhat majd választ.
Legfrissebb híreinket a kezdőlapon találod →
