Most kezdi érezni Oroszország gazdasága a szankciók hatását – Putyin szerint nincs itt semmi látnivaló
A Nyugat által kirótt szankciók még csak most kezdik el pofozni az orosz gazdaságot, Putyin pedig még mindig stabilan állítja, hogy minden a legnagyobb rendben.
Fotó: Twenty20 
Az orosz-ukrán háború már két hónapja tart, s bár a Kreml egészen szokatlan lépéseket tett, hogy megakadályozza a nyugati szankciók pusztító hatását a gazdaságra nézve, sokkal inkább szimbolikusnak mondhatók Oroszország sikerei ezen a téren, miközben mostanra ténylegesen érezhető a szankciók hatása Oroszországban.
A Nyugat példátlan lépéseket tett Oroszország gazdaságának megbénítására, és megpróbálta minden hozzáférését elvágni devizatartalékaihoz, korlátozta a kulcsfontosságúnak számító technológiák importját Oroszországba, valamint több területen is szigorú korlátozó intézkedéseket hozott.
Erre válaszul pedig a Kreml is rendkívüli lépésekhez folyamodott: 20 százalékra emelte a kamatlábakat és bevezette a tőkekontrollt, magyarul korlátozta a tőkeáramlásokat az országból kifelé és befelé egyaránt, ezzel arra kényszerítve az orosz vállalatokat, hogy nyereségüket rubelre váltsák át.
Ezen drasztikus gazdasági beavatkozás nyomán pedig hirtelen a rubel is magára talált, ám ez nem tartott sokáig – ennek ellenére Putyin látszólag felbátorodott és a tőle megszokott retorika keretében ismételten a második világháborús példázattal élve kijelentette, az ország annyira nagyon erős, hogy „ellenállt a Nyugat csapásainak”.
Az orosz elnök szakértők szerint is arra törekszik, hogy elhitesse a lakossággal: minden a legnagyobb rendben van. Ezzel a mentalitással viszont sokkal többet árt a gazdaságnak, és egyre inkább látható a sok negatív hatás:
Oroszországban az elmúlt két évtizedben nem volt példa ilyen mértékű inflációra, ugyanis márciusban már meghaladta a 17,3 százalékot is – összehasonlításképpen, a Nemzetközi Valutaalap becslései szerint a fejlődő országokban 2022-ben mintegy 8,7 százalékkal fognak emelkedni a fogyasztói árak.
Egyre több orosz vállalat kényszerül bezárni a boltot, ráadásul egy harckocsikat gyártó vállalatnak is le kellet húznia a rolót, ami egy háború közepén nem éppen biztató jel. Az Egyesült Államok által kirótt szankciók pedig először az autóiparra gyakoroltak negatív hatást, így mostanra kétségessé vált, hogy a Lada autógyárak túlélik-e ezt a példátlan gazdasági válságot.
Miután a külföldi vállalatok sorra jelentették be a háború kezdetén, hogy kivonulnak Oroszországból, vagy felfüggesztik tevékenységüket, Moszkva polgármesterének becslései szerint legalább 200 ezer munkahely fog megszűnni csak az orosz fővárosban.
A legnagyobb problémát azok a vállalatok jelentik, melyek a nemzetközi ellátási láncokért voltak felelősek Oroszországban, így tehát a Maersk konténerszállító vállalat, a UPS, a DHL és az egyéb szállítmányozási vállalatok kivonulása jóformán elvágta a szállítmányozási lehetőségeket.
S bár tény, hogy a Kreml hihetetlen energiát fektet abba, hogy fenntartsa annak látszatát, hogy minden a legnagyobb rendben van, illetve nyilvánvaló, hogy az olaj- és gázipar szinte meg sem érezte a nyugati szankciók hatását, egy ideig biztosan működőképes lesz az orosz lakosság megvezetése, de nem sokáig: már most brutálisan drágulnak a fogyasztási cikkek a boltokban.
Ráadásul ez a drágulás olyan példátlan mértékű, hogy egy moszkvai külváros lakói nemrég arról számoltak be, az általuk rendszeresen rendelt 19 literes kannás ivóvíz 35 százalékkal drágult, a cukor kilójának ára 77 százalékkal emelkedett, egyes zöldségek pedig több mint 50 százalékkal drágábbak, mint a háború előtt.
