Petro Hurin azok közé tartozott, akiket 1986-ban a Csernobili atomerőmű negyedik reaktorának felrobbanása után a helyszín megtisztítására vezényeltek, miután a baleset radioaktív felhőket juttatott Európa jelentős részére, és már a közvetlen következmények is halálosak voltak, hiszen 31 dolgozó és tűzoltó vesztette életét főként akut sugárbetegségben.

A férfi elmondása szerint az egészsége soha nem tért vissza a korábbi állapotába, és a több százezer úgynevezett „likvidátor” közül mára csak kevesen élnek. Saját példáját említve hozzátette, hogy abból a 40 emberből, akiket az ő munkahelye küldött a helyszínre, mindössze öten maradtak életben.

Napi 12 órás műszakokban dolgozott

„Egyetlen csernobili sincs jó egészségben” – fogalmazott, majd hozzátette: „Ez olyan, mint az ezer apró vágás okozta halál.” Hurin felidézte, hogy napi 12 órás műszakokban dolgozott, és egy markológéppel olyan száraz betont rakodott teherautókra, amelyet ólommal kevertek, hogy a reaktor köré épített szarkofág segítségével megfékezzék a sugárzást, azonban a körülmények rendkívül mostohák voltak – írta a Reuters.

„A por borzalmas volt”, majd hozzátette: „Fél órát dolgoztál légzőkészülékben, és az úgy nézett ki, mint egy barna hagyma.” Néhány nappal a munka megkezdése után súlyos tünetek jelentkeztek nála, többek között fejfájás, mellkasi fájdalom, vérzés és fémes íz a torkában, és állapota gyorsan romlott, olyannyira, hogy attól tartott, már csak rövid ideje van hátra.

Más diagnózist közöltek vele

Elmondása szerint a szovjet orvosok nem állapíthatták meg hivatalosan a sugárbetegséget, ezért más diagnózist közöltek vele, miközben a kezelések hónapokig tartottak, és azóta is számos betegséggel küzd, köztük vérszegénységgel, anginával és hasnyálmirigy-gyulladással.

A férfi ma már nyugdíjas, és feleségével él Ukrajnában, miközben egészségi állapota ellenére zenél, dalokat és verseket ír, ugyanakkor küzd azért, hogy megkapja a katasztrófa felszámolásában részt vevőknek járó speciális rokkantsági nyugdíjat.

Életét azonban nemcsak a múlt tragédiája határozza meg, hanem a jelen is: családját súlyos veszteség érte, amikor unokája, aki katonaként szolgált, életét vesztette a háborúban.