Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ramzan Kadirov csecsen vezető szerint néhányan talán aggódnak az Ukrajnának nyújtott külföldi támogatások miatt, ám erre semmi szükség, mert „ez csak egy pénzmosási játszma, s valójában a támogatások kb. 15 százaléka jut el a frontvonalra”.

A csecsen vezető a NATO-n is gúnyolódott a Telegramon közzétett videóban, miközben arra utalt, hogy a katonai szövetség fegyverekkel és „külföldi zsoldosokkal” támogatja Ukrajnát, ám még így sem sikerül a javukra fordítani az erőviszonyokat.

A Mandiner szerint Kadirov végül azzal zárta a mondandóját, hogy „az ukrán népesség haldoklik”, mindemellett „dühösnek kellene lenniük, mert azért halnak meg, hogy szivárványos parádékat tarthassanak gyermekeknek”.

Olekszandr Pavlijuk, a kijevi védelmi erők parancsnoka pedig el is mondta erről a véleményét, valamint burkolt figyelmeztetést küldött, hogy amennyiben Fehéroroszország tovább halad ezen az úton, megszűnhetnek országként létezni – idézte az Ukrinform.

Pavlijuk ezzel egyértelműen arra utalt, hogy az orosz hadsereg egyes egységei már jóval a háború előtt átcsoportosultak Fehéroroszországba és azóta is ott tartanak közös hadgyakorlatokat a belorusz hadsereggel.

Pavlijuk ezen felül kitért arra is, hogy a belorusz vezetés is ugyanúgy bűnrészes az Ukrajnával szembeni agresszióban, aktívan részt vesznek a háborúban. Fehéroroszországból több alkalommal is indított rakétatámadást az orosz hadsereg, úgyhogy ez igaznak is tekinthető.

A parancsnok ugyanakkor emlékeztetett, hogy Ukrajnának egy igazi külső ellensége van, ez pedig nem más, mint az Orosz Föderáció. Mint fogalmazott, amíg az az ország létezik, addig Ukrajna számára nem lesz béke:

Pavlijuk hangsúlyozta, hogy jelenleg olyan körülményeket teremt a világ, hogy Oroszország nem lesz képes fenntartani a haderejét. Hozzátette ugyanakkor: Ukrajna csak akkor tud győztes lenni, ha vissza tud térni az 1991-es határaihoz.

Mint ismert, az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy rakétái szombaton késő este csapást mértek két kollégiumra, a Bahmut városától északnyugatra fekvő Kramatorszk városában, melynek következtében 600 ukrán katona vesztette életét.

A Guardian azonban most arról számolt be, hogy a kollégium tisztviselői is megszólaltak a támadás kapcsán, s cáfolták az oroszok állításait, kiemelve, hogy a rakétacsapás következtében csupán ablakok rongálódtak meg, valamint a tantermekben keletkezett kár.

Mindezt az AP munkatársai is megerősítették, akik hétfőn a helyszínre látogattak, ahol egy négyemeletes betonépületet találtak, melynek legtöbb ablaka valóban be volt törve, ám a mellette található hatemeletes főiskolai épület javarészt sértetlen volt. Az AP munkatársai rámutattak, sem ukrán katonai jelenlétre, sem pedig áldozatokra utaló jeleket nem találtak.

A főiskola igazgatóhelyettese pedig további részletekkel szolgált az orosz állítások megcáfolására:

Ha ez a rengeteg bizonyíték nem lenne elég, még a Reuters munkatársai is személyesen látogattak el a helyszínre, hogy meggyőződjenek a valóságról, s azt találták, hogy a kollégiumot nem érte közvetlen találat, ahogyan komolyabb kár sem keletkezett az épületben. Arra utaló jeleket sem találtak, hogy katonák laktak volna ott, ahogyan ők sem találtak sem vért, sem pedig holttesteket, sőt, még nyomukat sem.

A Luhanszk megyei Sasztyia városa környékén is történt egy ilyen akció, ahol a partizánok elpusztítottak egy vasútvonalat, amelyet az oroszok utánpótlás, köztük lőszer és katonai felszerelés szállítására használtak – írja az Ukrinform.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója erősítette meg ezt a hírt, hozzátéve, hogy a partizánok improvizált robbanószert használtak, hogy a Luhanszk és Lantratyivk közötti vasútvonal fontos szakaszát felrobbantsák.

Hajdaj megerősítette, hogy már korábban is ismert volt, hogy az oroszok a vasútvonalat fontos logisztikai eszköznek tekintik, ahol katonai felszereléseket, lőszereket és katonákat is szállítottak, másik irányba pedig gabonát szállítottak el a szakadár megyéből.

Luhanszk megyében jelenleg nagyon heves harcok zajlanak az oroszok, az általuk irányított szakadárok és az ukrán hadsereg között. Cikkünk írásának pillanatában Kreminna a gócpont, amely a Donyeck megyei Bahmut elleni orosz ostrom miatt fontos.

Annak ellenére, hogy Oroszország is számos olyan nemzetközi egyezményt aláírt, amelyben Ukrajna területi integritását elismeri, ezeket mind megszegték azzal, hogy inváziót indított Ukrajna ellen és megkezdték Donyeck és Luhanszk bekebelezését.

Vlagyimir Putyin igazán sosem mondta el a lényegét annak, hogy miért kellett inváziót indítani, amelynek van egy erősen népirtó eleme is – az ukránokat tömegesen deportálják a megszállt területekről, mint ahogyan a nácik tették annak idején.