Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

November 21-én grúz facebook-profilokból osztották meg azokat a fotókollázsokat, melyeken két nő látható, az egyik katonai egyenruhában, a másik pedig vérrel borítva. Az egyik fotón a sérültnek látszó nő a földön fekszik, a másikon pedig – ugyanazokkal a sérülésekkel – mosolyogva a másik nő mellett.

A posztok ezzel arra akartak célozni, hogy az ukránok hogyan befolyásolják a nyugati médiát valótlan tartalmakkal. Végül a fotók és a bejegyzés az orosz oldalakon is terjedni kezdtek, és egészen a brit orosz nagykövetségig jutottak, amely Twitter oldalára ki is írta, hogy az „ukrán hamisítás és propaganda tökéletesen működik”.

A fotókról azonban kiderült, hogy nem a háború idején készültek és a legkevésbé sem propagandacélokat szolgálnak. A képeket ugyanis valójában 2016-ban tették közzé, és a TacCat ukrán szervezet elsősegélynyújtási képzésén készültek.

A fotókon egyébként Liudmyla Bileka látható, ezt ő maga is megerősítette a Mythdetectornak. Mint az az oldal tényfeltáró cikkéből kiderült, mind Bileka, mind a TacCat Facebook-profilja tele van olyan képekkel, amelyeken az oktatás során próbababákkal és sminkelt statisztákkal dolgoznak.

Hasonló, az ukrajnai civil áldozatok lejáratását szolgáló dezinformációkat a közelmúltban többször is terjesztettek grúz és orosz nyelvű közösségi hálózatokon és weboldalakon. A kérdés már csak az, hogy végül a hamis információ, vagy annak leleplezése jut-e el több emberhez?

Ukrainian fakes and propaganda work perfectly.#TruthonUkraine pic.twitter.com/qy1b55wunv

— Russian Embassy, UK (@RussianEmbassy) November 29, 2022

Az ukrajnai háború kapcsán gyakran érvelnek azzal az elmélettel, miszerint az orosz politika keményvonalas szereplői késztetik Vlagyimir Putyint, hogy a harctéri kudarcok ellenére is folytassa a háborút.

Michael McFaul, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete azonban azt állítja, hogy ezen politikusok egyike sem rendelkezik az orosz elnök leváltásához elegendő támogatással – írja a Sky News.

„Pontosan kik azok az oroszországi keményvonalasok, akiket Putyinnak győzelemmel kellene megnyugtatnia? Patrusev? Putyin nélkül nincsenek is támogatói. Prigozsin? Kizárt dolog. Kadirov? Tényleg? Az oroszok egy csecsen mögé állnának?” – tette fel a kérdéseket McFaul a Twitteren.

Úgy véli, Putyinnak nincs szüksége „arculatmentő” győzelemre, nem fenyegeti ugyanis, hogy kiszorulna a hatalom köreiből. McFaul szerint pedig ezzel az orosz elnök is tisztában van.

A szakértők egy része mindazonáltal úgy véli, hogy Putyin csak azért folytatja az egyre inkább sikertelenséget tükröző harcokat, hogy a háborúpárti politikusokat és szimpatizánsait maga mellett tartsa.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij kedd esti videóüzenetében kijelentette, miszerint különleges törvényszék előtt kellene kivizsgálni az orosz politikai és katonai vezetés felelősségét az ukrajnai háborút illetően.

Ezért egy olyan bíróságra lenne szükség, mint amilyen a náci háborús bűnösöket elszámoltató nürnbergi törvényszék volt, mivel véleménye szerint „a rendelkezésre álló nemzetközi jogi eszközök nem elégségesek ahhoz, hogy igazságot lehessen szolgáltatni”.

Majd megjegyezte, Kijev számos országgal és nemzetközi szervezettel működik együtt annak érdekében, hogy „minden orosz gyilkos megkapja a megérdemelt büntetést”, s ezért hajlandók bármit megtenni – írta a Mandiner az MTI beszámolója alapján.

Az ukrán államfő már szeptemberen, az ENSZ közgyűlése előtt is követelte egy rendkívüli törvényszék felállítását, így ez egyáltalán nem újdonság tőle, miközben az ukrán vezérkar megerősítette, hogy az oroszok kedden újabb csapásokat mértek a civil infrastruktúrára.

Ezután Zelenszkij azt is elmondta, hogy az ellenség a jelentős veszteségek ellenére is azon igyekszik, hogy előrenyomuljon Donyeckben, Luhanszkban és Harkovban, miközben délen szintén „készülnek valamire”.

Jövőre másfélszeresére nő az orosz állami védelmi megrendelések finanszírozása, ami biztosítani fogja, hogy „nem kevesebb mint 99 százalékos szinten” teljesítsék őket – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter a katonai tárca kollégiumának szerdai ülésén.

Sojgu szerint az emelés lehetővé teszi, hogy az állandó készenlétben lévő alakulatokat és katonai egységeket 97 százalékos szinten ellássák fegyverrel és hadfelszereléssel. Hangsúlyozta, hogy maximális szinten kell fenntartani a termelést, és meg kell szervezni, hogy a csapatoknak a tervezett ütemnél hamarabb szállítsanak.

Arról is szólt, hogy az orosz erők Ukrajnában a rakétacsapatok és a tüzérség harcászati alkalmazásának új módszereit tesztelik, elsősorban a pilóta nélküli légi járműveket magában foglaló felderítő és csapásmérő rendszerek formájában. Mint mondta, a Tornado-SZ sorozatvetők és a Malka önjáró tüzérségi lövegek alkalmazása lehetővé teszi a külföldi rakéta- és tüzérségi rendszerek hatékony legyőzését.

Mintegy 3000 kiképző vesz részt a mozgósítottak kiképzésében

A miniszter elmondta, hogy a részleges mobilizálás részeként mintegy háromezer kiképző vesz részt a mozgósítottak kiképzésében, több mint száz oroszországi és fehéroroszországi gyakorlótéren. Elmondta, hogy két hónap alatt több mint 300 ezer tartalékost, köztük önkénteseket képeztek ki, beleértve mintegy 8 ezer harcjármű és harckocsi, légvédelmi és tüzérségi rendszer, pilóta nélküli légi és elektronikus hadviselési komplexum, valamint kommunikációs eszközök személyzetét.

Bejelentette, hogy 16 újabb katonai kiképzőközpontot hoznak létre Oroszország szövetségi állami egyetemein, így ezek száma 120-ra emelkedik, 68 régióban. Közölte, hogy új rakétarendszereket a stratégiai rakétaerők öt alakulatánál fognak rendszeresíteni, és az űrerők felügyelete alatt a Krasznojarszki területen fegyvernemközi tesztpálya létrehozása folyik. Bejelentette, hogy 2023-ben különös figyelmet fordítanak a hadászati nukleáris erők érdekeit szolgáló építkezésekre.

Vlagyimir Putyin elnök egy októberben kiadott rendeletében létrehozta a kormány alá rendelt koordinációs tanácsot, amelynek feladata az ukrajnai „különleges hadművelet” szükségleteinek biztosítása. A 19 tagú testület élén Mihail Misusztyin miniszterelnök áll, aki október 31-én arra utasította a tanácsot, hogy készítsen javaslatokat a határidők és az államvédelmi parancs végrehajtásának egyéb részleteinek tisztázására.

Kilenc intézmény kapott jogot

Novemberben a kormány összeállította azoknak az állami szerveknek a listáját, amelyek egyszerűsített eljárás keretében végezhetnek beszerzéseket a háborús szükségletek kielégítésére. Az egyetlen beszállítótól történő beszerzésre kilenc intézmény kapott jogot: a belügyminisztérium, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a rendkívüli helyzetek minisztériuma, a Szövetségi Őrszolgálat (FSZO), a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR), a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN), az orosz nemzeti gárda, a szövetségi tartalékszolgálat (Roszrezerv) és az orosz elnök különleges programjainak főigazgatósága.

Az Állami Duma (a parlament alsóháza) által 2021 októberében jóváhagyott 2022-es orosz védelmi költségvetés 3,51 ezer milliárd rubelt tesz ki. A védelmi kiadások az akkori, hároméves büdzsé irányszámai alapján 2023-ban 3,55 billió rubelre, 2024-ben pedig 3,8 billió rubelre emelkedtek volna (a rubel jelenleg mintegy 6,50 forintot ér).

20 billió rubelt különítettek el a program végrehajtására

Az éves állami védelmi megrendelést az állami fegyverzetprogram alapján alakítják ki. 2027-ig 20 billió rubelt különítettek el a program végrehajtására, ebből 19 billió rubelt fegyverzet, katonai és speciális felszerelések beszerzésére, javítására és fejlesztésére, valamint egybillió rubelt a szükséges infrastruktúra kiépítésére – az orosz védelmi minisztérium honlapján található adatok szerint.

Március elején Jurij Boriszov, a védelmi-ipari komplexumért és az űriparért felelős akkori miniszterelnök-helyettes, azt mondta, hogy Oroszországnak minden esélye megvan arra, hogy idén több mint 98 százalékban teljesítse az állami védelmi megrendeléseket, ugyanúgy, mint tavaly. Elmondta, hogy a kormány 2014 óta dolgozik azon, hogy csökkentse importfüggőségét, és ez idő alatt „nagyon sokat” elért, különösen a kritikus védelmi és biztonsági területeken.

Március végén Putyin engedélyezte azoknak a vállalatoknak az államosítását, amelyek akadályozzák az állami védelmi megrendelések teljesítését. Később az államfő jóváhagyta azt a törvényt is, amelynek értelmében tízévi szabadságvesztés szabható ki állami védelmi rendelés feltételeinek meghiúsításáért.

(MTI)