Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ala Szojanova, Odessza kormányzó-helyettese az élelmiszerválság miatt érzett aggodalmának adott hangot, amelyet szerinte Oroszország okoz azzal, hogy akadályozza az ország gabonaszállítmányainak eljuttatását a világ egyes részeire.

Ukrajna a világ második legnagyobb gabonaexportőre, egy átlagos napon körülbelül háromezer konténer gabona érkezne vonaton Odesszába és más ukrán kikötőkbe, hogy hatalmas silókba rakják. A háború kirobbanása óta azonban ennek nagy része felhalmozódott – csak Odessza kikötőjében 25 millió tonna gyűlt össze -, és megrohad, ha nem szállítják ki hamarosan.

A háború miatt a fekete-tengeri kikötők bezártak, ami veszélyezteti az élelmiszerellátást. Ha nem nyitnak meg újra, a szállítmányok és azok, akik szállítják őket azt kockáztatják, hogy orosz lövedékekbe vagy tengeri aknákba futnak – olvasható a Newsweek cikkében.

Annak ellenére, hogy az orosz erők a mezőgazdasági infrastruktúrában is károkat okoztak, az ukrán gazdák tovább termelnek, a becslések szerint pedig a szántók 90 százalékát a szokásos módon idén is beültetik, a kikötők megnyitása nélkül azonban nem tudják hol tárolni a júliusi és augusztusi betakarítást.

Sztojanova attól tart, hogy az élelmiszerhiány és az egyes országokban eluralkodó éhínség tovább fűti a jelenlegi menekültválságot; Ukrajnából jelenleg Európába menekülnek a háború elől, de a harmadik országokban is újabb hullám indulhat az éhezés miatt.

Az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramja a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy világszerte sokan sodródnak az éhezés felé, hacsak nem nyitják meg újra az ukrajnai kikötőket. Év eleje óta közel 276 millió ember élt át akut éhezést, de ha a háború folytatódik, ez a szám 47 millióval fog növekedni, különösen Afrika Szaharától délre fekvő részén. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának felszólaló szerint a leginkább veszélyeztetett országok Jemen, Nigéria, Dél-Szudán, valamint Etiópia.

Egyre nagyobb fejtörést okoz Kijevben az orosz kézre került ukrán harcosok sorsa, akik az acélműért folytatott harc során tették le a fegyvert Mariupolban. Ukrajna hajlandó lenne folytatni a tárgyalásokat Oroszországgal, miután a város teljes mértékben az ellenség irányítása alá került – ez az orosz fél legnagyobb eredménye a háború februári kezdete óta.

Volodimir Zelenszkij szombaton egy televíziós csatornának nyilatkozva elmondta, „kétségtelenül eljött az ideje a megbeszéléseknek Ukrajna és Oroszország között”.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov Zelenszkij szavaira reagálva Ukrajnát tette felelőssé a tárgyalások leállásáért; az orosz hírügynökség szerint az utolsó megbeszélésre április 22-én került sor a két fél között – számolt be a The Guardian.

Az ukrán műsorszolgáltatónak adott interjú során Zelenszkij arról is beszélt, hogy létrehoz egy dokumentumot, amely biztonsági garanciákat ír elő országa számára. Bár kétoldalú megbeszélés veszi kezdetét Oroszországgal, a dokumentumot „Ukrajna barátai és partnerei” írják alá, Moszkva nélkül.

Figyelmeztetett azonban, hogy a tárgyalások újrakezdésének feltétele, hogy Moszkva életben hagyja az acélmű ostroma során fogságba esett ukrán harcosokat.

Oroszország múlt héten jelentette be, hogy teljesen átvette az irányítást Mariupol felett, amely az első nagyváros, ami elesett az ukrajnai harcok során. Az acélműben meghúzódó katonák utolsó csoportja pénteken adta meg magát, ezzel véget vetve a védők utolsó fellegvárának hónapok óta tartó ostromának.

Leonyid Szluckij, az orosz tárgyalócsapat vezető tagja szerint Moszkva azon gondolkodik, hogy a mariupoli Azovsztal acélgyárban foglyul ejtett ukrán harcosokat egy Vlagyimir Putyinhoz közel álló oligarchára cseréli, méghozzá Viktor Medvedcsukra – olvasható a The Guardian cikkében.

A „sötétség hercegeként” is emlegetett 67 éves üzletember Ukrajna egyik leggazdagabb embere, aki kulcsfontosságú politikus volt az országban több évtizeden keresztül. Szoros szálak fűzik Vlagyimir Putyinhoz is – ő az orosz vezető egyik lányának keresztapja -, az ukrán közvélemény jelentős része azonban mélyen szkeptikus volt vele szemben.

Medvedcsuk múltbéli interjúiban nyíltan hangot adott annak, hogy nem ért egyet Putyin álláspontjával, miszerint Ukrajna és Oroszország egy nemzet, később azonban hazaárulás vádjával házi őrizetre ítélték, ahonnan megszökött, de az ukrán erők ismét elfogták a katonai álcában menekülő férfit.

Annak ellenére, hogy a múlt hónapban a Kreml még nem mutatott hajlandóságot Medvedcsuk kiszabadítására, Szluckij szerint most „tanulmányozzák a lehetőséget”. Ha a fogolycsere létrejön, az oligarcháért cserébe a Mariupolt védő harcosokat engedhetik szabadon, akik korábban az félkatonai egység, az Azov-ezred tagjai voltak, mielőtt integrálódtak volna az ukrán fegyveres erőkbe.