Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az orosz haderők „nagyjából ezer tankot és jóval több mint 350 tűzérségi löveget”, illetve „közel három tucat vadászbombázót és több mint 50 helikoptert” veszítettek azóta, mióta február végén inváziót indítottak Ukrajna ellen, közölte egy csütörtöki sajtótájékoztatón az amerikai honvédelem egyik tisztviselője.

A CNN szerint hozzátette, még ezekkel a veszteségekkel is az orosz haderő kapacitása nagy részét be tudja vetni az ukrán haderő ellen.

„Iszonyatos mennyiségű eszközt és emberi erőt öltek ebbe a harcba és így az ukránok és az oroszok is komoly veszteségeket szenvedtek.”

„Az oroszok így is számbeli fölényben vannak a bevethető eszközök terén, legyen szó akár emberekről, akár felszerelésről és fegyverekről, ezt észben kell tartanunk” – zárta nyilatkozatát.

Több ezer ukrán katona hagyta el a mariupoli Azovsztal acélgyárat, amelyről Oroszország azt állította, a harcosok megadták magukat, Ukrajna azonban arról tett jelentést, miszerint evakuálására került sor.

Ennek kapcsán Volodimir Zelenszkij elmondta, abban bízik, hogy egy fogolycsere lehetővé teszi számukra a hazatérést, azonban egyes orosz politikusok azt követelik, hogy háborús bűnök miatt vonják őket felelősségre.

Jurij Rizsenkov, az Azovsztalt birtokló Metinvest vezérigazgatója a Corriere della Sera olasz napilapnak nyilatkozva közölte, az oroszok azon vannak, hogy „megtisztítsák Mariupolt, ezzel elrejtve a bűneik nyomait” – írta a Sky News.

Hozzátette, hogy a helybeliek megpróbálják működőképessé tenni a várost, valamint a vízellátást, azonban a csatornarendszer súlyosan megrongálódott, emellett áradások voltak, így aggodalomra ad okot, hogy akár fertőzést is kaphatnak, ha isznak a vízből.

Hangsúlyozta, ha az orosz erők újra működésbe hozzák az acélgyárat, valamint egy másik, a vállalat tulajdonában lévő üzemet, az ukránok nem fognak visszatérni az ottani munkahelyükre, mert „sosem fognak orosz megszállás alatt dolgozni”.

A háború a legintenzívebb szakaszába lépett – jelentette be kedden az ukrán védelmi minisztérium. Az orosz hadsereg most azon dolgozik, hogy bekerítse az ukrán csapatokat Kelet-Ukrajnában, a Sziverszkij Donyec folyó mentén fekvő Szeverodonyeck és Liszicsanszk városában, a harcok pedig óráról órára egyre hevesebbek a felek között.

Az elmúlt napokban többször is elhangzott, hogy a donbászi harcok határozhatják meg a háború végkimenetelét, hiszen az ukrán erők azt tapasztalják, hogy az orosz hadsereg az invázió kezdete óta a legagresszívabb támadásokat intézi az ukrán erők ellen.

Habár a Kreml nem igazán hajlandó beismerni az orosz hadsereg által elszenvedett veszteségeket, a legújabb orosz törvényjavaslat elárulta, hogy valószínűleg sokkal nagyobb a baj, mint amit kommunikálnak: az orosz kormánypárt egy olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, melynek értelmében ezentúl nem lesz felső korhatára a szerződéses katonai szolgálatnak.

A javaslatot példátlan gyorsasággal vitatta meg az orosz Állami Duma, s el is fogadták azt, így már csak az orosz elnök aláírása szükséges ahhoz, hogy hatályba lépjen a rendelet. Fontos megjegyezni, hogy eddig Oroszországban csak a 18 és 40 év közötti oroszok és a 18 és 30 év közötti külföldiek lehettek hivatásos, szerződéses katonák, e változás pedig nem túl sok jót sejtet.

Azonban nem csupán az oroszok mozgolódnak: egy friss felvétel bizonyítja, hogy annak ellenére, hogy már több mint három hónapja tart a háború, az ukrán katonák továbbra is töretlen morállal harcolnak, s készülnek elő a következő összecsapásokra az orosz erőkkel:

 Az ukrajnai helyzet fejleményeiről, valamint az élelmiszerválság lehetséges megoldásairól beszélt telefonon Mario Draghi olasz kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a római miniszterelnöki hivatal. A részletekről Mario Draghi sajtótájékoztatót tartott csütörtök este.

 Mario Draghi a telefonbeszélgetés utáni tájékoztatóján közölte, hogy Oroszország és Ukrajna között igyekszik közvetíteni a fekete-tengeri ukrajnai kikötők blokádjának feloldása érdekében.

Hozzátette, hogy a következő napokban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztet, a fejleményekről pedig kedden Brüsszelben számol be. Ha nem sikerül elindítani az ukrajnai kikötőkben álló gabona- és élelmiszerszállítmányokat, annak „gigantikus következményei lesznek, globális méretűek és borzalmasak” – jelentette ki az olasz kormányfő. Megjegyezte, éppen ezért kezdeményezte a kikötők ismételt működésbe léptetését: a mindenekelőtt „a világ legszegényebb országait sújtó humanitárius válság” elkerülésére.

„Reméljük sikerül” – jelentette ki Mario Draghi. Úgy vélte, egyenlőre nincsen „halvány jele” sem a békének. Elmondta, Vlagyimir Putyin a telefonbeszélgetésben hangoztatta, hogy az ukrajnai kikötőket az ukrán aknák bénítják meg. Az aknák eltávolításához viszont az orosz támadás leállítása kell – tette hozzá Mario Draghi. Beszámolt, hogy Putyin szerint az élelmiszerválságra a szankciók feloldása jelent megoldást, mivel az orosz gabonaexport segítséget nyújtana.

A miniszterelnöki hivatal korábbi rövid közlemény kiemelte, hogy a két fél azokról az „erőfeszítésekről egyeztetett, melyek közös megoldást jelenthetnek a jelenlegi élelmiszerválságra, és annak súlyos következményeire a világ legszegényebb országaiban”.

A Huffington Post olasz nyelvű oldala a Kremlre hivatkozva azt írta, hogy Vlagyimir Putyin készen áll közreműködni az élelmiszerválság megoldásában, ha a Moszkvával szembeni „politikai szankciókat” visszavonják. Az orosz elnök biztosította Mario Draghit, hogy nem függesztik fel Olaszország gázellátását tiszteletben tartva a hatályos szerződéseket.

Nem ez az első telefonhívás Draghi és Putyin között Ukrajna megtámadása óta. Korábban március utolsó napjaiban beszéltek egymással, majd Draghi május 20-án is hívta Vlagyimir Putyint, aki akkor „időszerűtlennek” tartotta a beszélgetést, melyre most került sor.

Az ukrajnai konfliktus miatti élelmiszerválságról Mario Draghi hétfőn Kiril Petkov bolgár miniszterelnökkel egyeztetett, akit Rómában fogadott. Az olasz kormányfő diplomácia csatornát indított az ukrajnai kikötők megnyitása, és az ott felhalmozódott gabona- és élelmiszerszállítmányok elindítása érdekében. A Corriere della Sera című olasz napilap korábbi értesülései szerint Bulgária két kikötőt ajánlott fel tranzitállomásként: a szintén fekete-tengeri Várnát és Burgaszt.

Utóbbiakból a szállítmányok Görögországba mehetnek tovább, majd Afrikába és a Közel-Kelet irányába, melyek az ukrajnai gabona két első számú importőrének számítanak.

Mario Draghi Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel szombat este telefonon egyeztetett arról a 22 millió tonna gabonáról és más élelmiszerről, amely hetek óta mindenekelőtt Odessza kikötőjében várakozik indulásra. A Corriere megjegyezte, hogy Draghi „élelmiszerfolyosó” megnyitásán dolgozik, amihez Moszkvának is hozzá kell járulnia, és Draghi úgy látja, ez lehet az első lépés a kapcsolattartásban Oroszországgal.

A fekete-tengeri áthaladáshoz Ankara beleegyezésére is szükség van. A 2020-2021-es időszakban Ukrajna csaknem 45 millió tonna gabonát exportált. Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta a világban 45 millióval emelkedett az éhezők száma éppen az ukrajnai gabona blokádja miatt.

(MTI)