Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus 2014-ben vett igazi fordulópontot, amikor az oroszok illegálisan annektálták a Krím-félszigetet, valamint finanszírozták a szakadárok Donyeckben és Luhanszkban.

A feszültség aztán 2021 végén kezdett újra eszkalálódni, amikor Oroszország elképesztő fegyverarzenált sorakoztatott fel az ukrán határnál. Végül február 24-én történt meg, amitől mindenki félt: Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az oroszok és velük szimpatizálók állítják, Ukrajna és az USA provokálta ki a támadást, de az ilyet nem lehet megmagyarázni. Oroszország megtámadott egy szuverén országot, több ezer civilt, köztük gyermekeket és időseket pedig lemészárolt.

Olykor népirtásra emlékeztető jelenetek zajlottak le Ukrajnában, elég csak Bucsára vagy Mariupolra gondolni, de Szeverodonyeckben sem jobb a helyzet jelenleg. Az oroszok minden várost, amit ostrommal nem tudnak bevenni, inkább porig rombolnak.

Arra viszont a Kreml nem számított, hogy Európa soha nem látott egységet mutat és mindent megtesznek Ukrajna megsegítése érdekében. Külön kiemelendő Lengyelország, Észtország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Románia és Csehország, akik tényleg minden segítséget, amit csak tudnak, megadnak.

Az Egyesült Államok sem áll természetesen tétlenül, elképesztő mennyiségű fegyverarzenált biztosítottak már Ukrajna számára. Az Army Recognition most pontosan összegyűjtötte ezeket, a lista pedig egészen hosszú:

• 1400-nál is több FIM-92 Stinger vállról indítható légvédelmi rakéta
• 6500-nál is több Javelin páncéltörő rakéta
• 700-nál is több Switchblade taktikai drón
• 7000-nél is több kisebb fegyver
• 121 darab Phoenix Ghost drón
• 108 darab M777/M77A2 155mm vontatott tarack
• Lézer vezérlésű rakétarendszerek
• M18A1 Claymore gyalogsági lőszer
• 90 taktikai jármű az M777-es vontatott tarackokhoz
• HIMARS magas mobilitású rakéta-sorozatvető
• 15 taktikai jármű a felszerelések begyűjtésére
• Több száz Humvee páncélozott, többfunkciós páncélozott jármű
• 200 darab M113 lánctalpas APC páncélozott személyszállító jármű
• Puma pilóta nélküli légvédelmi rendszer
• Személy nélküli partvédelmi hajók
• Négy darab AN/TPQ-36 radar
• Négy darab AN/MPQ-64 Sentinel légtérfigyelő radar
• 50 milliónál is több kézi fegyverekbe való lőszer
• 75 ezer szett páncél és sisak
• Akadálymentesítésre használandó C-4 robbanóanyagok és bontóberendezések
• Taktikai, biztonságos kommunikációs rendszerek
• Éjellátó eszközök, hőkamera rendszerek, optikai és lézeres távolságmérők
• Kereskedelmi műholdképek felderítéshez
• Robbanószerek ártalmatlanítására szolgáló védőfelszerelés
• Vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris védőfelszerelés
• Orvosi kellékek, elsősegélykészletek
• Elektronikus berendezések
• Terepi berendezések és alkatrészek

Egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, köztes megoldás nincs – jelentette ki Vlagyimir Putyin csütörtökön Moszkvában, fiatal vállalkozókkal megtartott találkozóján. „A világ változik, méghozzá gyorsan. És ahhoz, hogy valamely ország, nép vagy etnikum bármiféle vezető szerepre pályázzon, a globális vezető szerepről nem is szólva, természetesen biztosítania kell a szuverenitását” – mondta.

„Mert nincs köztes állapot: egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, függetlenül attól, hogyan nevezzük a gyarmatot” – tette hozzá az államfő, aki a találkozót megelőzően felkereste a I. (Nagy) Péter cár születésének 350. évfordulója alkalmából megrendezett tárlatot a Népgazdaság Vívmányainak Kiállításán (VDNH).

Hangot adott annak a véleményének, hogy ha egy ország vagy országcsoport nem tud szuverén döntéseket hozni, akkor gyarmatnak számít, és a gyarmatoknak nincs perspektívájuk. Putyin szerint a szuverenitás a geopolitikai küzdelemben a túlélés feltétele.

Álláspontja szerint Péter cár a Nagy Északi Háború idején nem elragadott területeket, hanem orosz őshonos földeket szerzett vissza és erősített meg. Mint mondta, a modern Oroszország feladata is a „visszaszerzés és megerősítés”. Az orosz vezető eszmefuttatása szerint a szuverenitás politikai-katonai, gazdasági, technológiai és társadalmi összetevőből áll, mégpedig tetszőleges sorrendben, mert az egyik nem létezik a másik nélkül.

„Hogyan lehet a külső biztonságot megteremteni anélkül, hogy, mondjuk, technológiai szuverenitással rendelkeznénk? Ez lehetetlen” – mondta. Putyin a társadalom konszolidációját nevezte a fejlődés egyik legfontosabb feltételének, amely azonban szintén nem jöhet létre stabil gazdaság nélkül.

Azt ígérte, hogy Oroszország tíz év múlva a jelenleginél jobban fog élni, nem ismétli meg a Szovjetunió hibáját és nyitott gazdaság marad, a szankciókra pedig a döntéshozás bürokratizáltságának lebontásával fog válaszolni. Úgy vélekedett, hogy az orosz piacot elhagyó cégek meg fogják bánni döntésüket. Hangsúlyozta, hogy a külföldi vállalatoknak nyújtott kedvezmények nem hozhatják hátrányos helyzetbe az orosz vállalatokat.

Putyin szerint Oroszország együtt fog működni mindenkivel, akivel csak teheti, de a kritikus fontosságú technológiák terén természetesen saját kompetenciával kell rendelkeznie, amelyeket mindenképpen fejleszteni fog. Az állami támogatás fontosságát a gyógyszeriparral és a saját mikroelektronikával kapcsolatban hangsúlyozta.

„Annak ellenére, hogy állandóan megpróbálnak belénk csípni és megsérteni azzal, hogy benzinkútország vagyunk, a metaadatok feldolgozásban csakúgy, mint a balett terén, sokak előtt járunk” – fogalmazott, és emlékeztetett rá, hogy a csúcstechnológiában más kulcsfontosságú területen is bizonyított, például a világjárvány idején az orvostudományban.

Méltatta a mezőgazdaságot és a várhatóan 130 millió tonnás gabonatermést. Az ország előtt álló fő kihívást ugyanakkor a demográfiában nevezte meg. „Több emberre van szükségünk, akiknek egészségesnek kell lenniük” – mondta. A modern rakétatechnikát és űrkutatást megalapozó Konsztantyin Ciolkovszkij példájára hivatkozva azt mondta, hogy irreális célokat kell kitűzni, mert minél inkább tűnik megvalósíthatatlannak egy projekt, annál több esély van a továbblépésre.

(MTI)