Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Orosz precíziós föld-levegő rakéták egy külföldi fegyverszállítmányt és egy zsoldosbázist semmisítettek meg egyebek között az elmúlt nap folyamán – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

 Az Egyesült Államokból és európai országokból érkezett „nagymennyiségű” fegyvert és katonai felszerelést Konasenkov szerint Udacsne vasútállomása közelében, a zsoldosok ideiglenes állomáshelyét pedig a luhanszki régióban lévő Fedorivkánál semmisítették meg a légi indítású rakéták, amelyek ezen felül csapást mértek két rakétasorozatvető-ütegre is.

A harcászati gépek egy vezetési pontot, egy Buk-M1 föld-levegő rakétarendszer radarállomást, valamint 63 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, aminek következtében több mint 120 „nacionalista” életét vesztette, két harckocsi, hét tüzérségi löveg és 11 különleges katonai jármű pedig megsemmisült.

A jelentés értelmében az orosz légvédelem nyolc drónt lőtt le, köztük Bayraktar TB-2 típusút. A tüzérségi és rakétacsapatok 247 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, 13 vezetési pontra, 63 tüzérségi – köztük hét rakétavető- – lőállásra és egy elektronikai hadviselési állomásra mértek csapást.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 201 repülőgépet, 130 helikoptert, 1196 drónt, 338 légvédelmi rakétarendszert, 3525 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 515 rakétasorozatvetőt, 1933 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3583 speciális katonai járművet veszített.

Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” helyettes vezetője hétfőn Donyeckben újságíróknak azt mondta, hogy a Szeverodoneckben körülzárt ukrán erők számára csak a megadás maradt, miután az ukrán fegyveres erők felrobbantották a visszavonulásuk egyetlen lehetséges útvonalát, a Liszicsanszkba vezető utolsó hidat.

A délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaság” több városát hétfőn ismét több tucatnyi lőszerrel lőtte az ukrán nehéztüzérség. Az egyik donyecki piacot ért találat következtében legkevesebb három ember életét vesztette, 13 pedig megsebesült.

A helyi hatóságok terrortámadásnak minősítették az Azovi-tenger partján fekvő, orosz ellenőrzés alá került Berdjanszk egyik transzformátor-alállomásán és Melitopol egyik belügyi hivatalában vasárnap történt robbanást. Az utóbbi helyszínen négyen megsérültek egy szeméttárolóban elrejtett pokolgéptől. Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsja megyei katonai és polgári közigazgatás főtanácsának tagja bejelentette, hogy a régió lakosai nem törlesztik tovább az ukrán bankokban felvett hiteleket.

(MTI)

Dmytro Senik ukrán külügyminiszter-helyettes szerint a globális élelmiszerválság elkerülése miatt létrehozott két szállítási útvonal továbbra sem biztosítja az ideális ellátást, méghozzá nehezen áthidalható problémák miatt.

„Ezek az útvonalak nem tökéletesek, de mindent megteszünk, hogy továbbfejleszzük azokat” – mondta a Reutersnek Senik a szingapúri biztonsági csúcstalálkozó alkalmával, aki azt is kiemelte, hogy egy harmadik, balti országok felé vezető tranzitútvonal létrehozása is a terveik között szerepel.

Senik szerint a lengyel útvonal a két ország közötti vasúti nyomtávkülönbség miatt ütközött nehézségekbe, Romániában pedig a vasúti szállítást követően a dunai uszályokra rakodás és a konstancai kikötőbe történő eljuttatás okoz problémákat, ami nem csupán költséges, de rengeteg raktárhelyiséget igénylő folyamat.

A legkézenfekvőbb megoldás továbbra is az lenne, ha kompromisszumok mentén sikerülne megegyezni az oroszokkal a gabonaszállító hajók továbbengedéséről, melyek jelenleg is az oroszok által ellenőrzött ukrán kikötőkben rostokolnak.

Ukrajna a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre, és továbbra is 20-30 millió tonna közötti, kivitelre szánt gabonát tárolnak az ukránok által ellenőrzött területeken, amelyet közúton, folyami és vasúti úton próbálnak kijuttatni az országból.

Az EU bíróságához fordult pénteken az RT France francia nyelvű, orosz állami finanszírozású hírcsatorna, miután adásait felfüggesztették a Moszkva elleni uniós szankciók értelmében – írta az AFP francia hírügynökség.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács március elején, az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra válaszul ideiglenesen felfüggesztette a Szputnyik és a RT orosz állami tulajdonú médiavállalatok műsorszórási tevékenységét az Európai Unióban. A testület szerint e hírcsatornák az orosz hatóságok állandó ellenőrzése alatt állnak, és fontos szerepet játszanak az Ukrajna elleni katonai agresszió előmozdításában, valamint a szomszédos országok destabilizálásában.

Az RT France csatorna, amelynek tulajdonosa egy Moszkva által finanszírozott médiatársaság, az ANO-TV Novosti, az uniós bírósághoz intézett keresetében arra hivatkozott, hogy a műsorszórás felfüggesztése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és ellentétes az uniós joggal.

A kereset bemutatásakor az RT France jogi képviselője, Emmanuel Piwnica azt hangsúlyozta, hogy a Tanács „nincs arra felhatalmazva, hogy elhallgattasson egy európai médiumot”. Szerinte a 116 újságírót foglalkoztató RT France „nem Moszkva propagandaeszköze” és „szabadon határozza meg hírszerkesztési irányvonalát”.

A Tanács jogi képviselője azonban azon a véleményen van, hogy az RT France „az orosz offenzívát az ukrán provokációkra adott önvédelmi akciónak” állította be. Azzal érvelt továbbá, hogy a műsorszórás ideiglenes felfüggesztése „a közrend védelmét” szolgálja.  

A franciaországi újságírók országos szövetsége cenzúrának minősítette a Szputnyik és az RT elleni uniós szankciókat. 

Május végén a holland újságírók szövetsége is – több jogvédő szervezettel és internetszolgáltatóval együtt – pert indított az Európai Unió Bíróságán a RT és a Szputnyik orosz tévécsatorna uniós betiltása ellen, mivel véleményük szerint a döntés sérti az európai polgárok információszabadsághoz való jogát.

(MTI)

Becslések szerint 1200 olyan holttestet találtak Ukrajnában, amiket még mindig nem tudtak azonosítani, köztük olyanokkal, melyeket a frontvonalakon lévő tömegsírokból ástak ki. A Sky News az Interfax hírügynökségre hivatkozva számolt be a rendőrség jelentéséről.

A nemzeti rendőrség főnöke, Ihor Klimenko azt mondta, több mint 12 ezer ember halálával kapcsolatosan indult büntetőeljárás az ukrajnai háború kitörése óta. Elárulta, a megöltek 75%-a férfi, 2%-uk gyermek, míg a többi nő.

Csak a kijevi régióban mintegy 1500 polgári áldozatról tudnak, akiket megöltek. 116 holttestet például egy bucsai tömegsírban találtak, ahol számos ilyen esetről számoltak be korábban. A tisztviselő elmondása szerint a holttestek közül sokakat még mindig nem sikerült azonosítaniuk.

„Ez egy hosszú és meglehetősen munkaigényes folyamat, mert sok holttest indult bomlásnak.” – árulta el Ihor Klimenko.