Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Csapást mértek az ukrán fegyveres erők Csornomornaftohaz gázfúrótornyaira – közölte Szergej Akszjonov krími vezető hétfőn a Telegramon. Akszjovov szerint a fúrótornyokon a reggeli támadás idején 109 ember tartózkodott, közülük 21-et kimentettek. A tisztségviselő szerint a létesítményeket három csapás érte. További részleteket nem közölt.

Olga Kovitidi, az orosz parlamenti felsőház krími szenátora azt mondta, hogy a csapás az Odesszkaja lelőhely ellen irányult, Odesszától 71 kilométerre. A politikus elmondta, hogy a kitermelést leállították és a „technológiai katasztrófának” sikerült elejét venni.

A Kijev által az ukrán állami Naftohaz állami olaj- és gázipari vállalat leányvállalatának tekintett Csornomornaftohazt az Ukrajnától Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krími Köztársaság 100 százalékban a saját tulajdonának vallja. A cég szénhidrogén-mezőket aknáz ki a Fekete-tenger és az Azovi-tenger talapzatán, valamint a Krím félsziget szárazföldi részén.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve kijelentette , hogy az orosz fegyveres erők a Basztyion partvédő rakétarendszer Onyiksz precíziós rakétájával mértek rakétacsapást mértek az Odessza megyében lévő Arciz repülőterére, megsemmisítve ezzel egy Bayraktar TB2 drónvezérlő állomást és két pilóta nélküli légijárművet a földön.

A Donyeck környéki lövegelhárítás keretében az elmúlt nap folyamán 11 Grad rakétasorozatvetőre és 12 tüzérségi szakaszra mértek csapást, Podhirne környékén két 155 milliméteres M777-es tarackot megsemmisítve, a kezelő személyzettel együtt. A donyecki hatóságok egyébként hétfőn újabb, NATO-szabvány szerinti lövegekkel lakónegyedek ellen végrehajtott csapásokról számoltak be.

Konasenkov szerint harcászati légierő gépei 47 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, elpusztítva egyebek között két Buk-M1 és egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert. Rakéta- és tüzérségi csapatok 148 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 25 vezetési pontot és 59 lőállásban lévő tüzérségi alegységet lőttek.

A légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében 450 „nacionalista” éltét vesztette, 13 harckocsi és egyéb páncélozott harcjárművek, valamint 16 speciális katonai jármű üzemképtelenné vált. Az orosz légvédelem lelőtt egy MiG-29-es repülőgépet, kilenc drónt, és ugyancsak kilenc rakétavetőlövedéket.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrajnai művelet kezdete óta 208 repülőgépet, 132 helikoptert, 1 260 drónt, 345 légvédelmi rakétarendszert, 3696 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 576 rakétasorozatvetőt, 2 055 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3731 speciális katonai járművet veszítettek.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség, a luhanszki milíciára hivatkozva azt jelentette, hogy a szeverodonecki Azot vegyiüzemben körülzárt ukrán egységekkel és külföldi zsoldosokkal folytatott tárgyalások mindeddig nem vezettek eredményre. Ramzan Kadirov csecsen vezető közölte, hogy Szeverodoneck közelében Toskivka község a szakadár és az orosz egységek ellenőrzése alá került.

Konasenkov egyébként, az ukrán veszteségekről szólva azt állította, hogy egyedül az ukrán fegyveres erők 14. gépesített dandárja május 19. óta, egy hónapnyi harc során több mint 2100 halottat és sebesültet veszített. Az alacsony harci morál miatt az erősítésre kijelölt nyolcszáz ember az orosz tábornok szerint nem volt hajlandó a hadszíntérre utazni, mert a tiszteket alkalmatlannak és korruptnak tartják.

Elmondása szerint, az ukrán 10. hegyi rohamdandárban a felderítő alegységének mintegy száz katonáját parancsmegtagadás címén, a parancsnoksággal szembeni széleskörű engedetlenség miatt, felmentették a szolgálat alól és Kremencsugba szállították vizsgálatra. A tábornok szerint az ukrán 30. gépesített dandár parancsnoki állományának jelentős része kerüli a szolgálati feladatok ellátását, a dandár legtöbb alegysége tiszt nélkül maradt.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója, aki egyben az Orosz Történelmi Társaság elnöke is, az utóbbi testület megalakulásának 10. évfordulója alkalmából hétfőn Moszkvában elmondott beszédében kifejezte meggyőződését. hogy Oroszország és a Donyec-medence győzni fog a „különleges hadműveletben”.

(MTI)

A Szu-57 Felon vadászgépek viszont nincsenek sehol, az orosz állami média is csak annyit állított korábban, hogy néhány küldetésen részt vettek. A Felon úgy tűnik, maximum néhány rakéta kilövéséhez járult hozzá, azokat is elsősorban orosz légtérből.

Mint Brent M. Eastwood, a 19FortyFive szerzője is kiemeli, a Szu-57-esek korlátozott használata csalódást keltő ahhoz képest, mennyire beharangozták, hogy simán veri az amerikai vadászgépeket a fegyverek, a radarrendszerek és a technológia terén is.

Ahogyan Eastwood kiemeli elemzésében, az orosz mérnökök komoly problémába ütköztek a Szu-57-es motorja tekintetében, a vadászgép ugyanis nagyon „válogatós”. A mérnökök a legújabb Izdeliye-30 motorokkal akarták felszerelni a Felont, ám az sehogy nem akart megfelelően beleférni a vadászgépbe, ezért a régi Saturn AL-41Fi motorokhoz kellett visszanyúlni.

A Szu-57-esnek pedig már a fejlesztése során is adódtak problémák, elég csak arra gondolni, hogy az egyik prototípus egy motortűz miatt szinte teljesen kiégett. 2019-ben aztán egy Szu-57-es le is zuhant Oroszország keleti részén és bár a pilóta biztonságosan megmenekült, a gép megsemmisült.

A gépet fejlesztő Szukhoj vezérigazgatója ráadásul le is mondott a balesetet követően, ami jelentősen visszavetette a programot. Eastwood szerint ráadásul a Szu-57-es a karakterisztikái alapján inkább egy lopakodónak tekinthető, de nem rendelkező olyan jó lopakodással, mint az F-22, az F-35 vagy akár a kínai J-20.

A Szu-57-esben azért így is vannak technológiai innovációk, például egy olyan elektronikus szkennelő rendszer, amely jobb helyzetfelismerést teremt a pilótáknak, amelyet fejlettebb manővereknél és légiharcoknál is megfelelően tudnak használni.

Az infravörös kutató- és követőrendszer pedig egy fontos szenzorális fejlesztés, amely segít a rakéták pontos célzásában és ellenálló tud lenni a légvédelmi rendszerekkel. Az ellenséges rakéták elleni védekezés is relatíve fejlett, ugyanis egy lézerrendszer segítségével „meg tudja vakítani” rakétákat.

Eastwood szerint a Szu-57-es több tekintetben is vonzó lehet, ha végre beindul a tömeggyártása, viszont jelenleg kevesebb mint egy tucat áll üzemben. Az oroszok tervei szerint ezt két éven belül 22-re, 2028-ra pedig 76-ra akarják növelni.

A Szu-57-es fejlesztése olykor maga volt a szerencsétlenség a felszerelések meghibásodása, a rossz motorok, a késések és a költségek elszállása miatt, viszont az egyes innovációi, mint az ellenséges rakéták részbeni semlegesítése, komoly pozitívumot jelentenek.

Az orosz védelmi ipart azonban valósággal meg fogja bénítani a nyugati szankciók sora, plusz a pénzt és erőforrásokat kiszipolyozzák innen az ukrán háború miatt. A fő kérdés viszont: készen állnak a Szu-57 Felonok a harcra?

Oroszország várhatóan csak arra fogja használni őket, hogy rakétát lőjenek ki Ukrajna területére, ugyanis borzasztóan érzékeny veszteség lenne, ha az ukrán légvédelemnek valahogy sikerülne kilőnie egy Szu-57-est – ez legalább akkora jelképes győzelem lenne, mint a Moszkva hadihajó kilövése.

Amennyiben az oroszoknak sikerült volna légi felsőbbrendűséget kialakítania, mint ahogyan azt tervezték a háború elején, akkor a Szu-57-esnek is nagyobb szerepet jutott volna. A jelenlegi előállítási célok viszont nagyon optimisták, és arra lehet számítani, hogy a tömeggyártás az tovább fog késlekedni, addig pedig nem tudnak mást csinálni, mint az orosz médiában méltatni.

A hadsereg új vezetője, Sir Patrick Sanders tábornok kijelentette, hogy Nagy-Britanniának olyan hadsereggel kell rendelkeznie, amely képes arra, hogy Európában harcoljon és legyőzze Oroszországot, ezért mindent meg fog tenni, hogy ezeket a célkitűzéseket elérje.

Sanders hétfőn vette át Sir Mark Carleton Smith tábornok helyét, legutóbbi nyilatkozatában pedig arra utalt, miszerint „az lesz az egyetlen feladata, hogy a lehető leghalálosabb és leghatékony katonákat képezze ki”, akik a szövetségeseik oldalán harcolnak.

A brit kormány tavaly terveket fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a hadsereg létszámát 82 ezer főről 72 500 főre csökkenti 2025-ig, miközben a miniszterelnök, Boris Johnson arra figyelmeztetett, hogy „hosszú háborúra kell felkészülnünk” – írta az inews.co.uk.

Kijevi látogatása után azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin inváziója „új szakaszba lép”, ha pedig az orosz előrenyomulás sikeres lesz, „nem fognak megállni Ukrajna feldarabolásánál”, ezért az Egyesült Királyságnak és szövetségeseinek megfelelő válasszal kell szolgálnia, amely Ukrajna „túlélését és győzelmét biztosítja”.

A The Times című lap szerint a miniszterelnök úgy véli, hogy minden azon fog múlni, Ukrajna gyorsabban tudja-e erősíteni a védelmi képességeit, mint ahogyan Oroszország megújítja a támadási képességeit, az ő feladatuk pedig az, hogy „Ukrajna oldalára állítsák az időt”.