Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A Guardian jelentése szerint Igor Girkin nacionalista, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi tisztje, aki 2014-ben is segített Oroszországnak a Krím illegitim annektálásában, majd később a kelet-ukrajnai oroszbarát milíciák megszervezésében, most meglepő kijelentést tett.

A befolyásos nacionalista ugyanis arról beszélt, hogy az Ukrajnában harcoló orosz tisztek egy része elégedetlen az orosz felsőbb vezetéssel, különösen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a háborúban hozott rossz döntései miatt.

Girkin személyesen látogatott el a konfliktusövezetbe, majd egy, az orosz hadviselést elemző 90 perces, igen fanyar hangvételű videójában azt mondta, hogy „fejétől bűzlik a hal”, illetve, hogy az orosz hadseregnek sürgős reformra van szüksége, s olyan emberek felvételére, akik képesek vezetni egy sikeres hadjáratot.

Girkin úgy véli, az orosz hadsereg középső szintjein egyesek egyáltalán nem rejtették véka alá véleményüket és nyíltan kifejezték elégedetlenségüket Szergej Sojgu védelmi miniszterrel, sőt Putyinnal szemben is.

Mint arról korábban beszámoltunk, az elmúlt tíz évben ez volt az első olyan alkalom, hogy Vlagyimir Putyin nem tartotta meg hagyományos évértékelőjét. Oroszország hivatalos magyarázatot nem adott az eset kapcsán.

A találgatások azonban nem maradtak el, többek között a brit védelmi minisztériumnak is van egy saját „verziója”. Úgy vélik, hogy „az Oroszországban uralkodó háborúellenes érzelmekkel kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt” maradhatott el a beszéd – írja a Sky News.

Bár az év végi sajtótájékoztatón alaposan átvilágítják a vendégeket, és a témákat is szűrik, a brit védelmi minisztérium szerint nem akarták megkockáztatni, hogy bármilyen kínos incidens megzavarja Putyin beszédét.

Az orosz elnök tavaly csaknem 4 órás beszédet tartott, a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azonban idén csak annyit közölt, hogy az esemény elmarad, Vlagyimir Putyin pedig továbbra is rendszeresen tájékoztatni fogja a sajtót.

Oroszországban szigorúan ellenőrzik a háborús narratíva betartását, és börtönbüntetéssel fenyegetik azokat, akik ellenzik az orosz részről „különleges katonai műveletnek” nevezett inváziót. Ennek fő oka, hogy Putyin szeretné megtartani a közvélemény támogatását mind a háború, mind pedig a saját hatalma kapcsán.

A Guardian jelentése szerint Ukrajna katonai hírszerzésének helyettes vezetője hétfőn állította, hogy Oroszország régi ukrán gyártmányú rakétákat vet be Ukrajna ellen, hozzátéve, hogy becslései szerint az orosz erőknek jelenleg mintegy 3-5 csapáshullámra elegendő rakéta áll rendelkezésükre.

Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője szerint Oroszország most azokat a rakétákat veti be Ukrajna ellen, melyeket az 1990-es években adtak át Moszkvának az Ukrajna szuverenitását és területi integritását biztosítani hivatott megállapodás értelmében.

A tábornok azt mondta, hogy ezek a rakéták már októberben felbukkantak a nagy orosz csapáshullám romjai között. Noha Oroszország már szinte minden modern, precíziós rakétáját kilőtte Ukrajnára, elmondása szerint az orosz fegyvergyárak a háború kezdete óta mintegy 240 darab precíziós Kh-101-es cirkálórakétát és mintegy 120 darab tengeri telepítésű Kalibr cirkálórakétát gyárthattak le.

Hétfői értékelésében a katonai hírszerzés helyettes vezetője megosztotta, számításaik szerint Oroszország jelenleg mintegy 3-5 további csapáshullámra elegendő rakétával rendelkezik, kiemelve, hogy úgy számoltak, hogy egy hullámban az oroszok 80-90 rakétát lőnek ki.

Azt is felvázolta, hogy melyik az a négy általános irány, ahonnan Oroszország az Ukrajnára irányított rakétákat indítja: délről a Fekete-tenger felől; délkeletről a Kaszpi-tenger környékéről; keletről Oroszországból; míg északi irányból Fehéroroszországból indítják a rakétákat Ukrajna ellen.

A jelentések szerint a fekete-tengeri Odessza kikötője újra megnyitotta kapuit, mindössze egy nappal azután, hogy Oroszország iráni gyártmányú drónokkal mért súlyos csapást a város energetikai létesítményeire.

Ennek következtében vasárnap reggelre 1,5 millió ember, illetve minden nem létfontosságú infrastrukturális létesítmény áram nélkül maradt, mindemellett aggodalmak merültek fel annak kapcsán, hogy mi lesz így az ukrán gabonaexporttal.

A történtek után egy időre valóban leállt a munka az odesszai kikötőben, azonban az ukrán mezőgazdasági miniszter, Mikola Szolszkij kijelentette, hogy a várost ért támadások ellenére sem tervezik a gabonaexport felfüggesztését – írta a BBC.

A Reuters beszámolója alapján a tisztviselő elmagyarázta, hogy a dél-ukrajnai kikötő alternatív energiaforrásokat használ, s bár néhány probléma felmerült, mégsem számítanak arra, hogy emiatt bármekkora mértékben lassulna a szállítás.

Odessza egyike annak a három kikötőnek, amelyeket a török közvetítéssel létrejött orosz–ukrán megállapodás értelmében kijelöltek az ukrán gabonaexport újraindítására, s ennek köszönhetően az élelmiszeralapanyagokat biztonságosan tudják elszállítani a világ többi részébe.