Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A társadalom legvédtelenebb része ellen elkövetett orosz tettek nem csak az ukrán lakosság megriasztására és megalázásra szolgálnak, hanem kifejezetten azzal a céllal hajtják őket végre, hogy elvegyék Ukrajna jövőjét – derül ki a Zmina összefoglalójából.

Már legalább 1000 büntetőnyomozás zajlik orosz katonák ellen, amiért háborús bűntetteket követtek el gyermekek sérelmére, egyebek mellett gyilkosságot, nemi erőszakot, emberrablást, nem is beszélve az iskolák és más gyermekintézmények lebombázásáról.

Az egyik legriasztóbb bűntett az oroszok részéről azonban mégis az, hogy a második világháború náci Németországát, valamint Sztálin Szovjetunióját idézően deportálnak még gyermekeket is Ukrajna területéről, a szüleiktől elszigetelve.

Egyes adatok szerint már legalább 234 ezer ukrán gyermeket deportáltak akarata ellenére és sok esetben orosz nevelőcsaládokhoz helyezték el őket. Azon gyermekeket, akiket a szakadárterületre vittek, sok esetben már arra készítik, hogy a saját hazájuk ellen, akár fegyverrel is harcoljanak.

A New Lines Institute által lefolytatott, májusi független jogi elemzésből pedig egyértelműen kiderült, hogy amit Oroszország művel Ukrajna ellen, az több szempontból is népirtásnak értékelendő, ezért akár külső államok beavatkozása is szükséges lehet.

Az intézet elemzése szerint megalapozott a gyanú, hogy Oroszországnak felelőssége van közvetlen és nyilvános népirtásra való felbujtás tekintetében, ráadásul az akcióik mintázata is azt rajzolja ki, hogy az ukránokat el akarja pusztítani.

Egyértelműen látszik, hogy a népirtás fogalmának egyik kritériuma, a védett csoport az teljesül azzal, hogy az ukránok egy nemzetközileg elismert népcsoport. Az is alaposan végigvezethető, hogy az orosz állam milyen lépéseket tett arra, hogy népirtásra bujtson fel.

A jelentés szerint az első ilyen, hogy gyakorlatilag tagadták az ukrán identitás létezését. Mint kiemelik, magas rangú orosz tisztviselők és az állami média szereplői nyilvános tagadták, hogy létezik elkülönülő ukrán identitás, és arra utaltak, hogy akik ukránoknak vallják magukat, azok Oroszország egységét fenyegetik és nácik, ezért büntetést érdemelnek. Ez már csak azért is fontos, mert egy védett csoport létezésének tagadása speciális jelzője a népirtási szándéknak az ENSZ szemében.

A második ilyen az úgynevezett „tükörvádolás”, amely egy történelmileg visszatérő eleme a népirtásra való felbujtásnak. Ennek lényege, hogy az elkövetők a célzott csoportot vádolják azzal, hogy atrocitásokat követtek el vagy terveznek elkövetni, amely egzisztenciális fenyegetést jelent, ezért az ellenük alkalmazott erőszak egy defenzív és szükséges lépést. Vlagyimir Putyin és a Kreml többi tagja pontosan ezt tették, többször vádolták azzal teljesen alaptalanul Ukrajnát, hogy népirtást követnek el az oroszok ellen a szakadárok kezében lévő területeken, ráadásul ezt az invázió ürügyeként is használták.

A „nácimentesítés” és az ukránok megalázása is népirtásra való felbujtásnak tekinthető, az orosz tisztviselők és az orosz média ugyanis gyakran hangoztatta, hogy az ukránok nem egyenlő emberi lények, például a „zombi”, a „bestiális” és az „alsóbbrendű” kifejezésekkel. Nem egyszer úgy utaltak rájuk, mint valami beteg emberre a „mocsok” és a „szemét” kifejezésekkel, de a gonosz megtestesülését is látták bennük a „náci” és „Harmadik Birodalom” kifejezésekkel. Ez a retorika alkalmas arra, hogy az egész ukrán népet ősellenségnek, így legitim vagy szükséges célpontnak nevezzék ki.

Az oroszok azzal is alátámasztják népirtási szándékukat, hogy kitüntetik azokat a katonákat, amelyek tömeggyilkosságokat követtek el (mint a bucsai mészárosokat) és az állami propaganda-gépezetben pedig arra biztatják az orosz lakosságot, hogy támogassa a népirtást. Ez utóbbi látható a szigorú állami kontroll alatt lévő médiában, ahol jelentősen cenzúrázottak a háborúról szóló híradások, viszont prominens figurák beszélnek olyan módon az ukránokról, amely az orosz lakosságban azt az érzetet kelti, hogy ez egy kiirtandó népcsoport.

A jelentés megállapítja, hogy az oroszok akciói is népirtásra utaló mintázatokat rajzolnak ki: szándékos tömeggyilkosságok (Bucsa); szándékos támadások az óvóhelyek, evakuációs vonalak és humanitárius folyosók ellen; lakott területek válogatás nélküli bombázása és kazettás bombával lövése; életveszélyt jelentő körülmények teremtése; létfontosságú infrastruktúra, mint víz és gázellátás lerombolása; egészségügy elleni támadások; humanitárius segély lerombolása; szexuális erőszak és deportálások.

Mindezek alapján tehát egyértelműen kijelenthető, hogy az oroszok népirtást hajtanak végre, ez azonban megalapozza, hogy külföldi államoknak közbe kell avatkoznia. A népirtás olyan súlyos nemzetközi bűncselekmény, hogy az államoknak kötelessége beavatkozni annak megállítására vagy megelőzésére, ez pedig egy ilyen helyzet.

Ukrajna megkapta a tagjelöltségi státuszt, ám ez csak egy lépés a sok közül, nincs garancia arra, hogy végül EU-taggá válhatnak. Ugyanakkor ez is nagy előrelépés számukra, különösen most, hogy négy hónapja folyamatosak lövik őket az oroszok.

Egyelőre még felbecsülni is nehéz a károkat Ukrajnában, amik percről percre nagyobbak. Sok-sok milliárd euróra lesz szükség, hogy újjá tudják építeni az országot, de ennél is nagyobb kérdés, mikor lesz vége a háborúnak.

A hivatalos tájékoztatás szerint a hatóságok azt tervezik, hogy már a következő év elején megkezdik a tárgyalási eljárásokat az EU-hoz való csatlakozásról. Ez azonban egy igen hosszú folyamat lesz, ami akár hosszú évekbe is telhet.

Az Európai és Euro-atlanti Integrációs Koordinációs Kormányhivatal főigazgatója, Natalja Forszjuk azt mondta, legkorábban 2029-ben történhet meg a tagfelvétel. „Ukrajna legkorábban 2029-ben számíthat uniós tagságra.” – idézte az UNIAN ukrán hírügynökség a vezető politikust.

A terv az, hogy 2023 elején megkezdik a szükséges tárgyalásokat, de addig még nagyon sok minden történhet, főként az ukrajnai háború miatt. Legalábbis ez Kijev terve, így még van pár hónapjuk arra, hogy felkészüljenek a fontos tárgyalásokra, melyek végén megkaphatják az EU-tagságot.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tisztázta, az ilyen tárgyalásokat egy sor reformnak kell megelőznie, emiatt is van szükség arra, hogy Ukrajna felkészüljön. Már maga a tárgyalási folyamat is előre nem ismert hosszúságú lehet, illetve a tagjelölti státusz nem ad garanciát arra, hogy Ukrajna bekerül a körbe.

Ugyanakkor Forszjuk reméli, hogy a tagjelölti státusz hozzáférést biztosít az EU strukturális alapjaihoz, melyeken keresztül pénzügyi segítséget kaphat Ukrajna. Ennek kapcsán azt mondta, kizárólag a tagjelölti országok élveznek hozzáférést ezen alapokhoz, és az összeget kiváltságos feltételekkel, gyakorlatilag ingyen adják – írja a TASZSZ.

Öt nap alatt tíz települést foglaltak el az orosz csapatok a csak Moszkva által elsimert Luhanszki Népköztársaságban – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken a hadijelentést ismertetve.

A tábornok Loszkutivka, Pidliszne, Mirna Dolina, Sebkarjer, Vrubivka, Nirkive, Mikolajivka, Novoivanivka, Ustyinivka és Raj-Olekszandrivka „felszabadításáról”, valamint Zolote és Hirszke körülzárásáról számolt be. Mint mondta, Hirszkében négy ukrán zászlóalj 1800 katonáját, a Jobboldali szektor „náci alakulat” 120 fegyveresét és 80 külföldi zsoldost kerítettek be, több mint 40 páncélozott harcjárművel és mintegy 80 ágyúval és aknavetővel.

Konasenov szerint csak az elmúlt 24 órában 41 katona adta meg ott magát önként, a bekerített és folyamatos tűz alatt tartott alegységek feltöltöttsége nem éri el a 40 százalékot, a katonák kimerültek, kapcsolatuk a felsőbb parancsnoksággal megszűnt, az utánpótlásukat elvágták. Zolote község felét a tábornok szerint csütörtökön elfoglalták. (Ramzan Kadirov csecsen vezető pénteken bejelentette e falu „felszabadítását”.

A TASZSZ idézte Szerhij Hajdaj elmenekült Luhanszk megyei kormányzó ukrán Dom tévécsatornának adott nyilatkozatát, amely szerint az ukrán erők parancsolt kaptak rá, hogy kiürítsék Szeverodoneck várost. A hírügynökség szerint az ukrán tisztségviselő elismerte, hogy a Zolote és Toskivka felől Liszicsanszkot támadó szakadár erők néhány helyen sikert értek el.

A luhanszki milícia szerint a szeverodonecki Azot vegyiműben körülzárt Ajdar nacionalista alakulat fegyvereseinek tömeges megadására lehet számítani.

A Konasenkov-féle hadijelentés szerint az orosz légierő Mikolajiv és Harkiv megyében három helyszínre mért rakétacsapásainak következtében több mint kétszáz zsoldos és mintegy száz ukrán „nacionalista” életét vesztette. A szóvivő azt állította, hogy az ukrán oldalon tömegessé váltak a dezertálás, és az ukrán hadvezetés mozgósított, kiképzetlen lövészzászlóaljakkal próbálja pótolni a Donyec-medencében elszenvedett súlyos emberveszteségeit.

A jelentés szerint az orosz tüzérség 367 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, öt lőszer- és fegyverraktárra, valamint 62 lőállásban lévő tüzérségi alegységre – köztük egy M-777-es ütegre – mért csapást, a Basztyion partvédő rakétarendszer egy Sz-300-as légvédelmi kilövőállást semmisített meg Odessza közelében. Légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében egy nap alatt 620 „nacionalista” vesztette életét, 19 harckocsit és egyéb páncélozott harcjármű és 17 speciális katonai jármű pedig üzemképtelenné vált. Az orosz légvédelem lelőtt két Szu-25-ös repülőgépet, öt drónt és öt Tocska-U taktikai rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 213 repülőgépet, 132 helikoptert, 1334 drónt, 350 légvédelmi rakétarendszert, 3769 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 659 rakéta-sorozatvetőt, 3002 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3835 speciális katonai járművet veszítettek.

Autóba rejtett pokolgép végzett péntek reggel az orosz ellenőrzés alá került Herszonban Dmitrij Szavlucsenkóval, a régió katonai és polgári adminisztrációjának család-, ifjúság- és sportügyi illetékesével. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az incidenst terrorcselekménynek minősítette, Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház elnökhelyettese pedig indítványozta az Egyesült Államok felvételét a terrorizmust támogató országok lajstromába. 

Az Uralvagonzavod orosz hadiipai vállalat az RBK című gazdaság napilap szerint Régis de Castelnau francia ügyvéd és újságíró Telegram-csatornáján hagyott bejegyzésében  köszönetet mondott Emmanuel Macron francia elnöknek, amiért CAESAR önjáró tarackokat küldött Ukrajnának. A gyár azt üzente, hogy az orosz fegyveres erők két, jó állapotban lévő darabot zsákmányoltak ebből a fegyverből, amely „persze nem olyan jó”, mint azt orosz Mszta-SZ tarack, „de a háztartásban jó lesz valamire”. Az Uralvagonzavod arra kérte Macront, hogy küldjön még ágyút szétszedésre.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtök éjjel kiadott nyilatkozatában azt állította, hogy az amerikai CNN televízió két riportere érkezett az Azov nacionalista alakulat tíz fegyverese kíséretében Odesszába, hogy onnan megrendezett terrortámadásokról tudósítson, amelyek alapján a későbbiekben tiltott hadviselési módszerek alkalmazásával vádolnák meg Oroszországot.

Az állami finanszírozású Közvélemény Alapítvány (FOM) pénteken közzétett felmérése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmi indexe töretlenül 80 százalék,  a teljesítményének támogatottsága pedig 81 százalékos. Azon oroszok aránya, akik nem bíznak meg a kormányfőben, 12 százalék, azoké pedig, akik negatív véleménnyel vannak a munkájáról, 8 százalék.

(MTI)

Korábban már beszámoltunk a dél-oroszországi olajfinomítót ért ukrán dróntámadásról. Amatőr videofelvétel is készült a drónról, majd a robbanásról, ami miatt le kellett állítani a rendszert, és ez kellemetlenül érinthette az oroszokat.

Gyors munkát végeztek az orosz szakemberek, és most újra működésbe hozták a finomítót. Eredetileg két drón érkezett Ukrajna irányából szerda reggel, és az egyik ilyen szerkezet képes volt nagy robbanást kiváltani a területen,

A közösségi médiában elterjedt videóban látni, ahogyan a pilóta nélküli gép nekicsapódik a finomítónak, amit nagy robbanás követ. Sokan feltették a kérdést, vajon hogyan volt ez lehetséges, miért nem működött az oroszok légvédelmi rendszere.

A The Guardian azt írja, hogy két, az ügyet ismerő forrás a Reuters-nek megerősítette, legalább az egyik egység már újra üzemel a mai naptól. Az informátor szerint az incidens alig volt hatással a júniusi finomításra, míg júliusban karbantartást végeznek a területen. Az azonban nem világos, hogy magára a termelésre mindez milyen hatással van.